Rubovszky.Krisztina írásai

Miért fontos a medencefenék-tréning a várandósság alatt?

A három nyílással- húgycső, hüvely, végbél – rendelkező gátizomzat három rétegben zárja alulról a kismedencét és nagyon fontos a szerepe a szülőcsatorna kialakításakor. Egy jól működő medencefenék izomzat megtámasztja a kismedencei szerveket, ezen kívül biztosítja a húgycső és a végbél zárófunkcióját és fontos szerepe van a szexualitásban is. A medencefenéki kórképek kialakulására hajlamosító tényezők a várandósság, a hüvelyi szülés, a krónikus székrekedés, a krónikus köhögés (dohányzás, asztma), a túlsúly, az állandó emelgetéssel járó fizikai munka (konditerem…!), a hosszantartó ülőmunka.

A problémák megértéséhez fontos ismerni az izomzat felépítését, működését. A medencefenék lemezes felépítésű, izmok, szalagok és kötőszövetes rétegek alkotják. Nagyon fontos, hogy a gátat felépítő harántcsíkolt, tehát akaratlagosan működtethető izmaink nagyjából vízszintes lefutásúak. Ebből könnyen érthető, hogy bármilyen állandó hasi terhelésre ( hasprés!) megnyúlással válaszolnak. Rejtett helyzetükből adódóan kevesebb figyelmet fordítunk ezekre az izmainkra,  pedig erősítés nélkül ugyanúgy sorvadni kezdenek, mint a többi izmunk. A gát kiegyenlítő szerepet tölt be a mindennapi életben, ami a gyakran előforduló hasi nyomásemelkedést ellensúlyozza.

medence

1.ábra A medencefenék változása hasprés hatására

A megfelelő gyakorlatokkal rugalmassá tehetők ezek az izmok, kevésbé sérülnek a kitolási szakban és a regenerációjuk is jóval gyorsabb. Ezeknek a gyakorlatoknak napi rutinná kellene válnia minden nő életében, így megelőzhetővé válnának a medencefenék gyengeségéből fakadó későbbi panaszok (süllyedéses betegségek,  inkontinencia ).

A terhes méh –főleg a várandósság utolsó harmadában – súlyánál fogva jelentős többletterhelést jelent a gátra. Ez megnyújtja az izomzatot és a támasztó kötőszöveti részeket is. Tudnunk kell, hogy szülés közben a hüvelyt körülvevő izmok eredeti hosszuk 10-12-szeresére nyúlnak meg, ami izomrost szakadásokkal jár és érinti az ott futó idegeket is. A végbélemelő izom hüvelyi szülés kapcsán minden 10 esetből 3 esetben sérül és ez a medencefenék működészavarát vonhatja maga után. Az izom erősségének kulcsfontosságú szerepe van a szüléssel kapcsolatos sérülések megelőzésében és a medencefenék funkcionális állapotának javításában.

medence2

2. ábra A végbélemelő izom (m. levator ani) megnyúlása a magzati fej leszállása során, a gát felől nézve

Egy amerikai nőgyógyász, Arnold Kegel a negyvenes években azt tapasztalta, hogy a medencefenék izmainak edzésével kezelhető az inkontinencia, ami a várandósok, illetve a már szült nők 70 %-át érinti kisebb-nagyobb mértékben. 1948-ban publikálta először a módszerét, ami a ma használt tréningek alapja. A medencefenék izmainak terhesség alatti és utáni edzése segít megelőzni az izmok diszfunkcióját. A 20. terhességi héttől medencefenék-terápiában részesült nőknél 56%-kal kisebb valószínűséggel jelentkezett vizelettartási zavar a terhesség késői fázisában, míg a szülés utáni 12. héten 50%-kal, a szülés után 6 hónappal 30%-kal kisebb volt az inkontinencia gyakorisága.

A gátizom-torna problémamentes terhesség alatt végezhető, mindig a szülészorvos engedélyével, a betöltött 12. héttől. A terhesség alatti hormonális változások következtében a várandós kismama izmaiban izomtömeg-növekedés kevéssé érhető el. A második trimeszterben a hüvelyi szorítóerő már 40%-kal csökken az azonos korú, nem várandós nőkhöz képest. Ez az érték a harmadik trimeszterben még 6-7 %-kal csökken. Napi 10-15 perc tornával megelőzhetjük és sok esetben kezelhetjük is a medencefenék gyengüléséből adódó panaszokat. Várandós nőknél nagyon fontos a gyakorlatok közti relaxáció! A legtöbb esetben körülbelül 4-6 hét után már érezhető a javulás, de tartós eredményhez a napi rendszerességgel végzett, legalább 3 hónapos edzés szükséges. A tréninghez ajánlott testhelyzetek várandósság alatt az oldalt fekvés, a négykézláb helyzet,  illetve a fitballon történő gyakorlás. Közvetlenül a szülés után, akár már az első napon is érdemes folytatni a tornát, nem túl erősen, hogy visszaállítsuk a megnyúlt izomzat természetes tónusát. Teljes erővel gyakorolni a 6 hetes kontroll után szabad, amennyiben az orvos engedélyezi, addig hétről-hétre emelhetünk a torna intenzitásán. A szülést követően, fogyás szándékával végzett konditermes edzések a gátizmok megerősítése nélkül súlyosbíthatják a vizelettartási zavarokat!

A  gátizomtorna szerepe leginkább a megelőzésben van. A profilaktikusan, fiatal korban elkezdett medencefenék tréning csökkenti a süllyedéses problémák és a vizelettartási zavar kialakulását. A szülési traumának is jobban ellenáll az edzett medencefenék tartószerkezet. A rendszeres gátizomtorna minden életkorban ajánlható. A távol-keleti országokban már gyermekkorban elkezdik ezen izmok rendszeres edzését, így nagyon fiatal korban kialakul az izomtudat. A megelőzés mindig könnyebb, mint a már kialakult kórkép kezelése!.

Fontos lenne minden várandósnak megtanulni a tornát, mert a meggyengült gátizomzat,- ha tünetmentes is – az évek alatt tovább gyengül és előbb vagy utóbb panaszokat okoz.

KISMAMATORNA TRIMESZTEREK SZERINT

Napjainkban a korszerű várandósgondozás fontos része kell legyen a szülésre való felkészítés,a kismamák testi és lelki kondicionálása.

A torna a betöltött 12. héttől a kezelőorvos tudtával és beleegyezésével végezhető.

A tornával elérhetjük, hogy a várandósság időszaka könnyű, kellemes, lehetőség szerint panaszmentes legyen, így a kismamák megfelelő fizikai státusszal, önbizalommal és jó közérzettel rendelkezzenek a szülés idejére. Részletek »

CSÁSZÁRMETSZÉS UTÁNI GYÓGYTORNA A KÓRHÁZBAN

Az utóbbi években a világban jelentősen megnőtt a császármetszések aránya, az EU-ban a gyakoriság további növekedése várható.

Az anyai életkor kitolódott, a nők egyre később szülnek, így nő a komplikációk, koraszülések és így a császármetszések száma.

Magyarországon az OEP adatai szerint a műtét gyakorisága évek óta 30% körül van. Részletek »

Iratkozzon fel
blogértesítőnkre,
hogy elsőként értesüljön írásainkról!