Szabo.Klara írásai

Mindig hasznos a gipszelés?

Praxisom során gyakran találkozom olyan páciensekkel, akik nem szenvedtek el törést, mégis
gipszelésről számolnak be.

A gipsznek megvan az indikációs területe (a gipszsínnek, a körkörös gipsznek, a könnyített
gipsz változatoknak egyaránt). Hasznos, megbízható és ezért megfelelően használható
bizonyos törések esetén. Ezt a tényt egyáltalán nem vitatom, sőt a törés miatti műtéti
indikációkat sem.

A legfőbb probléma, amivel gyakran találkozom, hogy a sérült páciensek akkor is kapnak
gipszet, amikor ez nem feltétlenül indokolt, hisz’ nem történt törés.
Illetve immobilizálják (rögzített állapot, mely kizárja az ízület mozgását) a végtagjukat vagy
adott esetben több ízületüket (különböző végtag rögzítőkkel pl. fém vázas térdrögzítők, merev
falú műanyag bokarögzítők, tépőzáras csuklópántok stb.), ahelyett, hogy valódi kezelést és
segítséget nyújtanának vagy ajánlanának a páciensek számára.

Jelenleg Magyarországon gyerekcipőben jár a betegoktatás, a beteg jogairól való tájékoztatás.
Sok esetben a magyarázat, az indikáció megosztásának teljes hiányát tapasztalhatják a bajba
jutott betegek. „Az orvos nem mondott semmit” – hallom igen gyakran a páciensektől, majd a
váróba kifáradva vagy haza érve próbálják meg kibogozni a latin szavak közül az orvosi
leleten, zárójelentésen, hogy egyáltalán mi történt és mi is fog történni velük.

Néha némileg több információhoz jut az ember, ha magán orvoshoz fordul, de nem minden
esetben. Ugyan az orvos több időt szán egy-egy betegre, de ettől még nem mindig érthető a
vizsgálat vagy éppen a diagnózis. Arról nem is beszélve, hogy hány „térdfájós” pácienst
műtenek meg artroszkópos eljárással, mondván, hogy kitisztítják az ízületet és attól jobb lesz.
Utána megjelenik a gyógytornarendelésen, hiszen továbbra is fáj a páciens térde. Az
anamnézis, majd a vizsgálat által kiderül, hogy az ágyéki gerinc instabilitása miatt gyengültek
meg az alsó végtag izmai, majd bomlott meg a stabilitás, így a fájdalom oka nem a térdben
van, amit teljesen fölöslegesen műtöttek meg. Ez csak egy példa a sok közül.

Ma már jól tudjuk, hogy számos más lehetőségünk van a kezelések terén, ha valamink elkezd
fájni. Egyre több ember fordul gyógytornászhoz, manuálterapeutához, gyógymasszőrhöz,
humánkineziológushoz, pszichológushoz, személyi edzőhöz stb. Ennek az az oka, hogy
érzékelik, az orvostudomány nem minden esetben tudja megoldani a problémájukat
hosszútávon. Nem a pihenés vagy a fájdalomcsillapító hozza meg a fájdalommentes
egészséges ízületi mozgást, hanem a megfelelően helyreállított, megtanított önálló mozgás,
mozgatás.

 Melyek azok az esetek, amikor kerüljük a gipszelés lehetőségét és inkább a gyógytornászhoz
forduljunk segítségért?

– ficam
– rándulás
– húzódás (izomhúzódás)
– zúzódás
– porcleválás, porcletörés
– szalag-, ín-, idegsérülés
– izomszakadás
– gyulladásos szövődmények

Miután megvizsgálja a gyógytornász az érintett területet elválik, hogy szükséges-e a
komolyabb orvosi ellátás (pl. orvosi képalkotó eljárás vagy műtét). Amennyiben igen, akkor
tovább küldi a megfelelő orvoshoz vagy egészségügyi intézethez. Amennyiben nem
szükséges, megkezdi a konzervatív terápiát és a lehető legrövidebb idő alatt és legtartósabb
eredményt elérve visszahelyezi abba a társadalmi és szociális helyzetbe a pácienst, ahonnan
kiszakadt a sérülése miatt (pl. munkahely, iskola, sport stb.).

Milyen eszközök és technikák segítenek a terápiában a gipsz helyett?
– manuálterápiás mobilizációk (pl. Mulligan, Maitland)
– kötőszöveti technikák (pl. Typaldos, Terrier)
– triggerpont kezelés
– kinesio tape (rugalmas kinezio tapasz felhelyezése)
– fix tape (rugalmatlan tapasz megfelelő alkalmazása)
– SMR henger, labda (izompólya masszázs)
– flossing (kompressziós terápia speciális gumiszalaggal)
– felpolcolás, jegelés
– stb.

Mi az előnyük a gipsz és az ízületi rögzítők hosszas használatával szemben?
– a vér és nyirokkeringés támogatása
– a beidegzés megfelelő működésének biztosítása
– a bőr védelme
– gyorsabb felépülés
– csekélyebb ízületi mozgásbeszűkülés
– gyorsabb szöveti regeneráció a mozgás biztosítása által
– anyagcsere serkentése
– higiénikusabb, könnyebb a tisztálkodás vagy a tapasz cseréje
– kevesebb izomvesztés a mozgathatóság által
– kisebb mértékű porcdehidráltság az ízület használata által
– stb.

Pár jó tanács:
Merjen kérdezni az orvostól!
Bátran kérjen több szakembertől is véleményt!
Ne tegye inaktívvá a sérült ízületet, amennyiben nem áll fenn törés!
A mozgás során szerzett sérülés, mozgás által is fog rendbe jönni!

 

Képek forrása:
http://1k-m.ru/upload/normal/sankt- peterburg-
konsultacii_i_lechenie_na_domu_pri_ambulatornyh_travmah_v_s__pb_36043.jpeg
http://www.ortika.eu/upload/prod/full/or-1- copy.jpg
https://s6.pik.ba/galerija/2016-01/02/06/slika- 38302-56880e9752083- velika.jpg
https://images-na.ssl- images-amazon.com/images/I/51uhpy8dgmL._SL1001_.jpg
http://www.aquasportsphysio.co.nz/wp-content/uploads/2015/07/manual- therapy2.jpg

Intelligens anyagok

Hogyan segíthetnek az intelligens anyagok a sportolás és a rehabilitáció során?

A kémia és a társtudományok szédítő fejlődése, a kémiai szerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolat felismerése ma már lehetővé teszi adott célra tudatosan tervezett anyagok előállítását. Speciális fémek, kerámiák, műanyagok, valamint ezeknek kombinációi képezik modern szerkezeti anyagainkat. Ezek alapvető feladata a használó számára minél előnyösebb mechanikai és termikus tulajdonságok biztosítása.
Az intelligencia szó egyik jelentése: alkalmazkodóképesség új helyzetekhez. Ebben az értelemben beszélhetünk anyagok és anyagi rendszerek intelligenciájáról. Az elnevezés az anyagtudomány egy olyan új területére utal, amely az anyag és közvetlen környezete – az élő rendszerek homeosztázisához* hasonló – aktív kapcsolatát igyekszik feltárni és kiaknázni. Elsődleges célja olyan szintetikus anyagok tervezése, előállítása és tulajdonságainak vizsgálata, amelyek a felhasználó számára előnyösen képesek reagálni a környezetükből származó fizikai és/vagy kémiai hatásokra. A hatásokat feldolgozzák, a jeleket átalakítják, majd pedig ezekre, állapotuk jelentős megváltoztatásával, gyors és egyértelmű választ adnak.
(*Homeosztázis: az élő szervezetnek az a képessége, hogy a változó külső és belső környezethez alkalmazkodva önszabályozással egyensúlyi állapotot képes fenntartani. (Akadémiai Kislexikon) )

Például az optikai üvegszállal ellátott fonalból készült szövet mozgásérzékelőként működik, amely nyomon követi a viselője minden mozdulatát.
Különösen izgalmas terület a lágy intelligens anyagok fejlesztése. Ezek ugyanis jelentős orvosi, orvos-biológiai, gyógyszerészeti, valamint robottechnikai alkalmazásokat tesznek lehetővé.

Megjelentek az intelligens anyagok a ruhagyártás ágazataiban is, főként a sportruházat terén. Az intelligens öltözködés nem feltétlenül jelenti azt, hogy LED-es lámpákkal és mindenféle elektromos eszközökkel feldíszített ruhát kellene hordania az embernek. A viselhető kiegészítők és a ruhadarabok hasznos és értékes információkat gyűjtenek.
A filmiparban, a kiterjesztett valóságra épülő technológiák, illetve az egészségügy területén is ígéretes jövőt jósolnak a fejlesztéseknek.
Ha egy beteg például egy súlyos sérülést követően lábadozik, akkor az érzékelőkkel ellátott szövetből készített kesztyűbe bújva az orvosok nyomon követhetik, hogy javul-e a mozgása.
A cél, hogy a ruhadarabok saját maguk váljanak egyfajta szenzorrá. A viselhető érzékelők képezik az intelligens öltözködés alapját, mely olcsó, tartós, hasznos és divatos is lehet egyben.

Jöjjön néhány igen ígéretes darab:

Hexoskin

A kanadai székhelyű vállalkozás gyermekek és felnőttek számára tervezett olyan felsőket, amelyek biometrikus visszajelzést adnak a viselő élettani funkcióiról. A mezeket profi sportcsapatok és fitnesz sportolok is hazsnálják. A bluetooth-kapcsolattal felszerelt ruhadarab ugyanis bőséges információval látja el a felhasználókat az egészségi paraméterekre vonatkozóan. A trikók egyebek között a szívritmust, a légzést, a véroxigén szintjét, az alvási periódusokat, illetve a fizikai aktivitást figyelik.

1

AIQ Bioman

A Bioman férfipólókat a tajvani székhelyű AIQ nevű vállalat dobta piacra, a ruhadarabok szintén a pulzusszámot, illetve a légzés gyorsaságát követik, míg az aktuális testhőmérsékletről is adatokat gyűjtenek. A fejlesztők tervei szerint az intelligens mezeket a későbbiekben újabb funkciókkal egészítik ki, ezáltal az is lehetővé válik, hogy a viselője a bőre nedvességtartalmáról tájékozódjon, illetve személyre szabott EKG-hoz vagy EEG-hez jusson. A pólókat egyébként olyan speciális áramvezető szövetből készítették el, amely rozsdamentes acélszálakkal átszőtt fonalat tartalmaz. A ruházat bluetooth-kapcsolaton keresztül továbbítja a begyűjtött adatokat a felhasználók okostelefonjára.

2

Footfalls & Heartbeats

A cég gyakorlatilag olyan intelligens szövetet alkotott, amely segítségével a ruhadarabok egyfajta érzékelőként működnek. Az új-zélandi székhelyű társaság jelenleg több gyártóval is tárgyalásokat folytat arról, hogy miként lehetne a speciális anyagot az egészségügy, a sport és a rehabilitáció területén használni, de az is felmerült, hogy a szövet szerepet kaphat az idősek gondozásában, az űrkutatásban, továbbá az autós piacon egyaránt.

3

SmartLife

A brit SmartLife olyan érzékelőket szabadalmaztatott, melyeket bármilyen olyan ruhadarabra fel lehet szerelni, amely szorosan követi a test vonalát. A szenzorok valós idejű adatokat közvetítenek a viselő szívritmusáról, légzéséről, valamint az elégetett kalóriák mennyiségéről.

4

 

Okoszokni cukorbetegek számára

Az Arizonai Egyetem kutatói kifejezetten a diabéteszben szenvedő pácienseknek terveztek speciális zoknikat. A cukorbetegség sajnálatos szövődménye lehet ugyanis hosszabb távon a lábszárfekély. A Smartsox zoknikba beépített optikai szálak és szenzorok nyomon követik a test hőmérsékletét, a lábra nehezedő nyomást és az ízületek állapotát, probléma vagy vészhelyzet esetén pedig azonnal értesítik a beteget és az ápolókat.

5

Ahogy láthatjuk manapság már a ruhagyártás technológiai fejlődése is afelé halad, hogy minél egészségesebbek legyünk, minél fittebbé tegyük magunkat és hosszabban élhessünk jó minőségű életet.

A rehabilitáció során az állapot romlása sokszor megfékezhető, ha időben észrevesszük a baljós jeleket, akár egy amputáció is elkerülhetővé válik.

Egy legyengült vagy idegsérült végtag esetén pedig kitűnő visszacsatolásként működhetnek az intelligens anyagok jelei, ha objektívan megfigyelhetjük, mérhetjük, ahogy változik a pulzus vagy a hőmérséklet avagy a verejtékezés mértéke.

Legyünk nyitottak a fejlesztésekre és bízzunk benne, hogy ezek az anyagok, ruhák, eszközök elérhetővé válnak megannyi ember számára!

 

 

 

 

Forrás:
Magyar Tudomány – 1999. június, Zrínyi Miklós
http://www.kfki.hu/chemonet/
Bionicly
http://m2mzona.hu/

A gyógytornász hivatásról a Klub Rádió “Vény nélkül” műsorának

Csoportos gerinctorna

 – a Pandera Gyógycentrum interjúja Szabó Klára gyógytornásszal, a csütörtöki csoportos gerinctornáról

Gerinctorna. Talán sokaknak mond túl keveset. Tudnál mesélni arról, hogy miért van rá szükség? Van célcsoportod a tornákkal?

Minden embernek szüksége lenne gerinctornára a hétköznapok során, hiszen nap mint nap leterheljük testünket a sok üléssel, az álldogálással, a cipekedéssel és maga a betondzsungelben való járkálással. Gerincünk egyszerre kell stabil és mobil is legyen. Fontos, hogy a csigolyáink kellőképpen elmozduljanak egymáshoz képest, így lehetővé téve a lehajolást, hátra fordulást, oldalra hajolást és ezen mozulatok kombinációit. Az izmok rendszeres trenírozásával ezeket a mozdulatokat teljessé, biztonságossá és fajdalommentessé tudjuk tenni.

Tudom, hogy fontos neked a megelőzésre fektetett hangsúly. A gerinctornákon is erre koncentrálsz majd inkább, vagy már problémás eseteket igyekszel helyreállítani?

Jól tudod, fontos a megelőzés, pontosabban a deformitások (gerinc ferdülés, gerincsérv, lapocka elcsúszás stb.) megakadályozása. Szeretném megtanítani a torna résztvevőinek, hogy mire kell oda figyelniük, hogyan tarsák magukat és hogyan érdemes lazítaniuk is.
Szorosan hozzátartozik a megfelelő légvétel is a testtartásunkhoz. Hajlamosak vagyunk a renyhe tartás mellett felületesen lélegezni, ami gyakran a fejfájások oka is lehet. Próbáljunk gyakrabban mély levegőt venni s főképpen hasunk segítségével. Ezeket fogjuk gyakorolni együtt.

 Úgy tudom, hogy az általános hátfájások ősszel és télen fokozódnak az időjárás változékonysága – és legfőképpen a hideg beállta – okán. Mit tapasztalsz ebből a páciensek kapcsán?

Ősszel valóban többen fordulnak hozzánk, de inkább azért mert visszajönnek a nyaralásból, újra belevetik magukat a sűrű hétköznapokba és szeretnék ezt minél könnyebben megélni. A stressz több ízületünkön is megmutatkozik pl. nyak merevség, derék fájdalom , térd körüli fájdalom. Ha rendszeresen “olajozzuk” (mozgatjuk) ízületeinket, akkor azok kevésbé fájnak és könnyebben mozognak. A hideg beálltával figyeljünk oda a réteges, megfelelő öltözetre, mert ízületeink kihülhetnek, a környéki izmok merevvé válhatnak, amelyek később gyulladást okozhatnak.

 Zsibbadás, fejfájás, szédülés is lehet következménye a görcsössé vált nyaki gerinc körüli izmoknak. Mi a legfontosabb, amit tehetünk önmagunkért, hogy ne kelljen ezekkel szembenéznünk?

A fej- és válltartás lehet a kulcsa a megoldásnak. Fejünket húzzuk hátra, mintha falba szorítanánk, ezzel kiegyenesítve az előre tolódott nyaki csigolyákat, majd húzzuk le vállainkat és zárjuk lapockáinkat ezzel tartást adva felsőtestünknek. Amint az izmok megfelelően tartják nyakunkat és vállainkat is pozicionáljuk, felszabadulnak az idegek a nyomás alól és a kellemetlen tünetek megszűnhetnek.

Minden nap nyújtózkodjunk sokat!!! 🙂

Mielőbbi felépülés térdprotézis után

Szinte mindenkinek fájt már egyszer az élete során a térde, majdnem olyan gyakori probléma, mint a derékfájdalom. Az emberi test egyik legjobban terhelt és ez által az egyik legsérülékenyebb ízülete a térdízület, így sok olyan oka lehet annak, hogy a térdízület mozgása fájdalmassá, beszűkülté, nehézkessé válik (pl. baleset, betegség, főként artrózis stb.).

Első sorban természetesen nem a térdprotézisre kell gondolni, ha probléma merülne föl, hisz több kezelés is rendelkezésünkre áll, amelyek hatásosan segítenek a fájdalom megszüntetésében, a terhelhetőség növelésében, illetve a protézis beültetés megelőzése céljából (pl. gyógytorna, manuálterápia, kinesio tapasz felhelyezése, elektromos kezelés, minimál invazív műtét (kis feltárás, gyors felépülés) stb.).

Amennyiben a fájdalom nem múlik a kezelések hatására és olyannyira „elhasználódik”, „elkopik” az ízület, hogy a hétköznapokat nagymértékben akadályozza, akkor felmerül lehetőségként a protézis.

Ha mindkét térd érintett, akkor először csak az egyiket lehet protetizálni és a gyógyulás után, jöhet a másik térd, ha feltétlenül szükséges.

A protézis kiválasztásához az orvosok sok szempontot vesznek figyelembe:

– melyik részt pótolják az ízületből (azaz mennyire károsodott az ízület)
– a protézis komponensek mennyire korlátozzák vagy vezessék az ízület mozgását
– protézis anyaga (függ a páciens életkorától – „mennyire fogja terhelni”, térdízület állapotától, páciens súlyától stb.), ami lehet fém, műanyag vagy kerámia.

Műtét és rehabilitáció

A műtét hozzávetőleg másfél óra, és érzéstelenítésben, illetve altatásban történhet. Általában a műtétet megelőző napon kell a kórházban jelentkezni, és a műtét után öt-hat nappal lehet távozni az intézetből. Vannak olyan kórházak, ahol más a gyakorlat, és a műtétet követően több hétig bent marad a páciens, mivel már az intézetben elkezdik a rehabilitációt. Az első kontroll vizsgálatra az operáció után hat héttel kerül sor. Az orvos megvizsgálja a műtéti heget, mozgásfunkciót, és a protézis típustól függően, állapítja meg a további teendőket.

A protézis típusa, az operációs módszer, a páciens életkora, nagyban befolyásolja a felépülés gyorsaságát, de nagy általánosságban elmondható, hogy a műtét után 6 hónappal lesz teljes a rehabilitáció.

A műtét után néhány nappal fel kell állnia a betegnek, eleinte járókerettel majd mankóval szükséges járnia, hogy az újonnan beültetett protézis beépülését ez által elősegítse.

Ezzel párhuzamosan mozgatógéppel (CPM) és gyógytorna segítségével elkezdődik a térd mozgatása, a térd körüli izmok megerősítése, ezáltal a térd stabilizálása.

Kezdeti időszakban vénás tornával kezdjük a gyógytornát, hogy a vénás elzáródás szövődményeit (pl. trombózis, tüdőembólia) minimalizáljuk. A lényege, hogy a lábujjaktól a törzs irányába, fölfele haladjunk enyhe leszorításokkal, majd pumpáló, hajlító-nyújtó mozdulatokkal, ez által serkentve ereinkben a véráramlást.

Az első 3 hétben főleg tehermentesített állapotban (fekve, ülve) végezzük az izomerősítő gyakorlatokat:

– bokákat mozgatjuk (spicc-pipa, bokakörzés, 10-10x)
– térdhajlatokat leszorít, 8-10 mp-ig megtart, majd lazít (10x)
– farizmot összeszorít-lazít (10x)
– ép alsó végtagot talpra húzzuk kinyújtjuk (15x), majd ameddig megy a másik lábat is föl húzzuk talpra (törülközőt tehetünk a talp alá, két végét megfogva segíthetjük a mozgást)
– labdát (vagy összehajtott párnát) teszünk az érintett térd alá és azt szorítjuk le 15x, 6-8 mp-ig megtartva
– nyújtva fölemel először az ép alsó végtag 10x, majd a másik is
– ép lábbal biciklizünk
– sarkakon és a két kezünkön oldalt támaszkodunk, medencét enyhén megemeljük (15x)

Ülve:
– nyújtva tartsuk az operált végtagot, úgy mozgat a boka (spicc-pipa)
– nyújtva enyhén fölemel a láb, majd letesz
– kivisz oldalra, majd vissza középre
– óvatosan behúzzuk, hajlítjuk a térdet (csússzon a talp – pl. tegyünk egy összehajtott törülközőt a padlóra és úgy csúsztassuk a talpunkat)
– ha nem nyúlik ki teljesen a térd, akkor tegyük föl a lábunkat egy székre és tartsuk minél inkább nyújtva 2-3 percen keresztül, óvatosan kézzel rá lehet segíteni (fontos, hogy meglegyen a teljes térd kinyújtás)

Három hét elteltével már oldalfekvésben is tornázhatunk, de legyen egy nagy párna a két láb között úgy, hogy a boka is legyen alátámasztva.

Eleinte állapottól és egyensúlyérzéktől függően, de kb. 10-14 napig járókerettel sétálhat a páciens, majd a hatodik hétig könyökmankóval érdemes tehermentesíteni a térd mozgását. Amennyiben a páciens megfelelően tudja használni az eszközt, a kontroll vizsgálatok alapján eldönthető (pl. röntgen), hogy egy mankóra (érintett lábbal ellentétes oldalon használjuk) vagy szépen lassan botra, illetve majd teljes eszközmentességre térjen át a páciens.

A rendszeres torna és segédeszközös járás segítségével kb. három hónap alatt javulhat föl annyira a térd állapota, hogy minőségi változást, javulást érezzen a térdprotézissel rendelkező páciens.

A felsorolt gyakorlatok csupán irányadóak. Nagymértékben függnek a páciens állapotától és mozgás készségeitől. Eleinte mindenképp gyógytornász segítségével állítsuk össze a megfelelő feladatokat, sorrendet és ismétlésszámot.

A rehabilitáció alatt, de már a műtét előtt is érdemes oda figyelni a testsúlykontrollra, mivel ha megfelelő súllyal rendelkezik a páciens, akkor jóval gyorsabb és eredményesebb a gyógyulás.

Mozogjon amennyit bír, az éles fájdalmat kerülje, de a tompa, húzó, feszülő fájdalmat jobb tolerálni s ez rendjén is van a kezdeti időszakban (3 hónap), mivel az izmok a megváltozott helyzethez alkalmazkodniuk kell és ez ezzel jár. Pihenés esetén nyugodtan tegyünk egy párnát a térd alá, de állandóan nem szükséges felpolcolni. Fontos, hogy rendszeresen nyújtsuk ki teljesen a térdet, hogy ne rövidüljenek a combhajlítók.

Táplálkozzunk változatosan, igyunk sokat (2-3 liter víz naponta) és a sebgyógyulás ideje alatt érdemes magasabb dózisban C vitamint szedni!

Mozogni jó és érdemes! Oldjuk meg együtt a fájdalommentességet!

Szabó Klára – 2015.10.10.

 

Kapcsolódó oldalak és műtéti tájékoztatók:
http://terdprotezisinfo.hu/
http://en.ogk.hu/~/media/Files/ogk/terdprotezis-beultetes.ashx

Mit lehet tenni csípőprotézis beültetése után?

csipoprotezisA csípőprotézis beültetése fájdalommentességet biztosíthat a beteg számára, az operált ízület jó mozgástartománnyal működhet tovább és a modern protézisek tartósak is. Statisztikai adatok alapján elmondható, hogy mind a csípő, mind a térd protézisek 90-95 %-a kibírja az első 10 évet. Ezt követően a beültetett eszköz tartóssága múlik a páciens általános állapotán, életkorán és a műtött ízület terhelésének mértékén. Mindezt figyelembe véve a beültetett protézisek 70 %-a 15 éven keresztül, 40-60 %-a pedig 20 éven át tartja meg minőségét, így az érintett idős populáció számára jelentős életminőség-javulást eredményezve.

Részletek »

Hogyan érezzük jól magunkat a bőrünkben?

A „mindenkinek ajánlott” testmozgás:

– heti 5 alkalommal 30 perc mérsékelt intenzitású testmozgás

  • mérsékelt: lihegtető, megizzasztó
  • testmozgás: nagy izomcsoportokkal végzett, ciklikus mozgás

pl. gyaloglás, biciklizés, kocogás

– ezen felül heti 2 alkalommal rezisztencia gyakorlatok végzése

  • az izomerő fenntartása, növelése ellenállás használatával pl. gumiszalag, súlyzó

Részletek »

Szívműtött páciensek!

„A szív és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az orvostudomány számára, mint az előző évszázadok járványai az akkori medicináknak: a fejlett országok népességének 50%-a hal meg cardiovascularis betegségekben.” (Dr. Kertai Pál, 2005)

A szív és érrendszeri megbetegedések a modernizációval együtt járó civilizációs ártalmak eredménye, de az elhalálozás mérséklődött az utóbbi évek során. Ez részben az életmódbeli tényezők javulásának köszönhető, ugyanakkor az elemzések szerint inkább az egészségügyi ellátás jobb minőségének tudható be. A Magyar Szívsebészeti Társaság által nyilvántartott adatok szerint évente mintegy 7000 szívműtétet hajtanak végre. Ez a beavatkozás jelentős terhelést jelent a szervezet számára, viszont műtét után 30-40%-kal javul a fizikai terhelhetőség.

Részletek »

Iratkozzon fel
blogértesítőnkre,
hogy elsőként értesüljön írásainkról!