Életmódbeli tanácsok sokízületi gyulladásban szenvedő betegek számára

Sokízületi gyulladásról vagy más néven reumatoid artritiszről akkor beszélhetünk, ha a krónikus hosszan tartó megbetegedés 5 vagy annál több ízület együttes érintettségével jár. Sajnos ez a kór még nem gyógyítható, de tüneti kezeléssel lassítható. Részletek »

Íróasztal- syndroma avagy az ülő foglalkozást végzők mumusa

Vagyunk egy páran, akik reggel felébrednek, majd sietnek a buszhoz/metróhoz, vagy rohannak az autóval a munkahelyükre, hogy egy egész napot végigüljenek, majd ugyanúgy ahogyan reggel, „ülve rohannak” haza, hogy a számítógép előtt tovább folytathassák az ülést.

Részletek »

Jól fejlődik a baba?

Sosem volt még ennyire aktuális a téma számomra, hiszen újdonsült anyukaként napi szinten foglalkoztat a kérdés, hogy vajon a kisbabám jól fejlődik-e, korának megfelően hozza-e a papírformát? Részletek »

Mindig hasznos a gipszelés?

Praxisom során gyakran találkozom olyan páciensekkel, akik nem szenvedtek el törést, mégis
gipszelésről számolnak be.

A gipsznek megvan az indikációs területe (a gipszsínnek, a körkörös gipsznek, a könnyített
gipsz változatoknak egyaránt). Hasznos, megbízható és ezért megfelelően használható
bizonyos törések esetén. Ezt a tényt egyáltalán nem vitatom, sőt a törés miatti műtéti
indikációkat sem.

A legfőbb probléma, amivel gyakran találkozom, hogy a sérült páciensek akkor is kapnak
gipszet, amikor ez nem feltétlenül indokolt, hisz’ nem történt törés.
Illetve immobilizálják (rögzített állapot, mely kizárja az ízület mozgását) a végtagjukat vagy
adott esetben több ízületüket (különböző végtag rögzítőkkel pl. fém vázas térdrögzítők, merev
falú műanyag bokarögzítők, tépőzáras csuklópántok stb.), ahelyett, hogy valódi kezelést és
segítséget nyújtanának vagy ajánlanának a páciensek számára.

Jelenleg Magyarországon gyerekcipőben jár a betegoktatás, a beteg jogairól való tájékoztatás.
Sok esetben a magyarázat, az indikáció megosztásának teljes hiányát tapasztalhatják a bajba
jutott betegek. „Az orvos nem mondott semmit” – hallom igen gyakran a páciensektől, majd a
váróba kifáradva vagy haza érve próbálják meg kibogozni a latin szavak közül az orvosi
leleten, zárójelentésen, hogy egyáltalán mi történt és mi is fog történni velük.

Néha némileg több információhoz jut az ember, ha magán orvoshoz fordul, de nem minden
esetben. Ugyan az orvos több időt szán egy-egy betegre, de ettől még nem mindig érthető a
vizsgálat vagy éppen a diagnózis. Arról nem is beszélve, hogy hány „térdfájós” pácienst
műtenek meg artroszkópos eljárással, mondván, hogy kitisztítják az ízületet és attól jobb lesz.
Utána megjelenik a gyógytornarendelésen, hiszen továbbra is fáj a páciens térde. Az
anamnézis, majd a vizsgálat által kiderül, hogy az ágyéki gerinc instabilitása miatt gyengültek
meg az alsó végtag izmai, majd bomlott meg a stabilitás, így a fájdalom oka nem a térdben
van, amit teljesen fölöslegesen műtöttek meg. Ez csak egy példa a sok közül.

Ma már jól tudjuk, hogy számos más lehetőségünk van a kezelések terén, ha valamink elkezd
fájni. Egyre több ember fordul gyógytornászhoz, manuálterapeutához, gyógymasszőrhöz,
humánkineziológushoz, pszichológushoz, személyi edzőhöz stb. Ennek az az oka, hogy
érzékelik, az orvostudomány nem minden esetben tudja megoldani a problémájukat
hosszútávon. Nem a pihenés vagy a fájdalomcsillapító hozza meg a fájdalommentes
egészséges ízületi mozgást, hanem a megfelelően helyreállított, megtanított önálló mozgás,
mozgatás.

 Melyek azok az esetek, amikor kerüljük a gipszelés lehetőségét és inkább a gyógytornászhoz
forduljunk segítségért?

– ficam
– rándulás
– húzódás (izomhúzódás)
– zúzódás
– porcleválás, porcletörés
– szalag-, ín-, idegsérülés
– izomszakadás
– gyulladásos szövődmények

Miután megvizsgálja a gyógytornász az érintett területet elválik, hogy szükséges-e a
komolyabb orvosi ellátás (pl. orvosi képalkotó eljárás vagy műtét). Amennyiben igen, akkor
tovább küldi a megfelelő orvoshoz vagy egészségügyi intézethez. Amennyiben nem
szükséges, megkezdi a konzervatív terápiát és a lehető legrövidebb idő alatt és legtartósabb
eredményt elérve visszahelyezi abba a társadalmi és szociális helyzetbe a pácienst, ahonnan
kiszakadt a sérülése miatt (pl. munkahely, iskola, sport stb.).

Milyen eszközök és technikák segítenek a terápiában a gipsz helyett?
– manuálterápiás mobilizációk (pl. Mulligan, Maitland)
– kötőszöveti technikák (pl. Typaldos, Terrier)
– triggerpont kezelés
– kinesio tape (rugalmas kinezio tapasz felhelyezése)
– fix tape (rugalmatlan tapasz megfelelő alkalmazása)
– SMR henger, labda (izompólya masszázs)
– flossing (kompressziós terápia speciális gumiszalaggal)
– felpolcolás, jegelés
– stb.

Mi az előnyük a gipsz és az ízületi rögzítők hosszas használatával szemben?
– a vér és nyirokkeringés támogatása
– a beidegzés megfelelő működésének biztosítása
– a bőr védelme
– gyorsabb felépülés
– csekélyebb ízületi mozgásbeszűkülés
– gyorsabb szöveti regeneráció a mozgás biztosítása által
– anyagcsere serkentése
– higiénikusabb, könnyebb a tisztálkodás vagy a tapasz cseréje
– kevesebb izomvesztés a mozgathatóság által
– kisebb mértékű porcdehidráltság az ízület használata által
– stb.

Pár jó tanács:
Merjen kérdezni az orvostól!
Bátran kérjen több szakembertől is véleményt!
Ne tegye inaktívvá a sérült ízületet, amennyiben nem áll fenn törés!
A mozgás során szerzett sérülés, mozgás által is fog rendbe jönni!

 

Képek forrása:
http://1k-m.ru/upload/normal/sankt- peterburg-
konsultacii_i_lechenie_na_domu_pri_ambulatornyh_travmah_v_s__pb_36043.jpeg
http://www.ortika.eu/upload/prod/full/or-1- copy.jpg
https://s6.pik.ba/galerija/2016-01/02/06/slika- 38302-56880e9752083- velika.jpg
https://images-na.ssl- images-amazon.com/images/I/51uhpy8dgmL._SL1001_.jpg
http://www.aquasportsphysio.co.nz/wp-content/uploads/2015/07/manual- therapy2.jpg

Iskolatáska választás gyógytornász szemmel

Úgy gondolom a tanév elején sok szülőt foglalkoztat a kérdés, milyen a jó iskolatáska? Fontosnak tartom, hogy körüljárjuk a témát, hiszen gyermekünk hátának egészsége a tét. Iskolatáska kiválasztásánál ne csak a divat legyen fontos, helyezzünk nagy hangsúlyt az ergonómiára is! Részletek »

A Gerinc betegségei és azok kezelése gyermekkorban

Az egészséges gerinc görbületei

A gerincen megkülönböztetünk nyaki(C),háti(TH,D),ágyéki(L), és keresztcsonti(S) szakaszt.

A gerincoszlop görbületei a felegyenesedett járáshoz alkalmazkodva alakúltak ki, amely során homorulatokat (nyaki lordosis és ágyéki lordosis) és domorulatot (háti kyphosis) különböztethetünk meg.

gerinc_2

Újszülött korban a gerinc C alakban görbült domború, a fiziológiás görbületek később a mozgásfejlődés során alakul ki. Először a nyaki homorulat (fej-mellkas kiemelése) majd az ágyéki homorulat (felállás, járás) jön létre.

Bizonyos életkorokban az izomzat gyengébb lehet, ezért fokozódhatnak a görbületek, de ez csak átmeneti időszak. A gerinc végleges formáját serdülőkor elejére a növekedés befejeztével éri el!

Testtartás

A gerincoszlop görbületei az izomzat segítségével kiegyenesíthetők (aktív feszített tartás), az izomzat ellazításával pedig fokozhatók a görbületek (előreesett vállak, fokozott háti görbület, hanyag tartás).

Az alábbi testtartás típusokat különböztetjük meg, amelyeknél a medence dőlésszöge jelentősen eltérhet a fiziológiás (60fokos) szögtől!

gerinc_3

Testtartást sok tényező befolyásolja, mint például a genetikai tényezők (izomzat feszessége, kötőszöveti gyengeség), kulturális szokások, pszichés faktor….stb.

A gerinc kóros görbületei

Megkülönböztetünk oldalirányú kóros görbületet amelyet scoliosisnak hívunk a szakmában, a mindennapokban ezt hívják gerincferdülésnek. Illetve a nyílirányú-saggitális görbületek fokozódását és csökkenését.

Előbbi figyelhető meg Scheuermann betegség esetén:

Ez egy átmeneti ismeretlen eredetű csontosodási zavar, amely során meggyengül a csigolya szerkezete azok deformálódhatnak ék alakban, szélük egyenetlenné válik, csigolya közti rések lelapulnak és gyakran látni röntgenen Schmorl féle csomókat amelyek borsónyi benyomatok a csigolyatesteken.

gerinc_4

A betegség 10-11 éves kórban kezdődik, fiúk lányok egyenlő arányban, megjelennek a szerkezeti eltérések a gerincen, amelyek álló oldalirányú felvételen jól kimutathatók!

Sajnos sokszor egy egyszerű tartáshibának tekintik és nincs kezelve a gyermek megfelelően!

Gyakran öröklődik, a legtöbb esetben a háti szakasz, amely érintett ilyenkor a háti görbület fokozódik -kerek hát alakul ki.

Az ágyéki görbület ritkábban érintett, ilyen esetben a lordosis kiegyenesedik és laposhát jön létre.

Az érintett szakaszok merevebbek, csökken a mozgásuk.

Kezelése:

Oka ismeretlen és gyógyszerrel nem befolyásolható a betegség. Javasolt D vitamin, Kalcium adása. Továbbá rendszeres gerinctorna végzésével, a gerinc mozgását minél jobban megtartjuk és a helyes testtartást kialakítjuk!

Scoliosis

Funkcionális scoliosis: Fekvő helyzetben a görbület elsimul, nem kíséri a csigolyák torziója -csavarodása, tehát nincs bordapúp!

Oka lehet veleszületett, végtaghosszkülönbség, lágyrész rövidülés, gerincsérv-antalgiás tartással,i zomgyengeség…stb.

gerinc_5

Strukturális scoliosis: háromdimenziós elváltozás, amely során kialakul egy oldalirányú görbület és mellette a görbületnek megfelelő rotáció.

A csigolyatestek deformálódnak, egymáshoz képest elfordulnak, bordapúp alakul ki.

gerinc_6

Bármely életkorban kialakulhat, nagyrészt oka ismeretlen. Korai felismerése és kezelése nagyon fontos.

Ha felmerül a gyanú, akkor egész gerincről kétirányú felvételt kell készíttetni (AP és oldal), álló helyzetben!

gerinc_7

A gerincgörbületet un: Cobb-módszerrel fokban mérjük. A görbületet határoló két csigolya felső illetve alsó zárólemezére állított merőlegesek kiegészítő szöge.

gerinc_8

A gerincgörbületek rosszabbodása a növekedés befejezéséig tart, ami lányoknál általában az első menstruáció utáni két évben van, (kb.15 év)

Fiúknál ez kb.2 évvel később fejeződik be (16-17év).

Rissel jel: A csípőlapát felső külső szélén levő csontmag-csontvonal érettsége ad információt a növekedési fázisról. (0-5 stádium)

Minél nagyobb a Cobb- fok értéke annál nagyobb a görbület 10 fok felett célzott gyógytorna,(Schroth-Terápia), 20-45 foknál kiegészítő korzett kezelés szükséges.

45-fok felett pedig felmerül a műtét lehetősége.

gerinc_1

Cheneau korzett

(aktív derotációs korsett)

A gyermeket negyedévente ellenörző vizsgálatra kell vinni, évente röntgen felvételt készítenek, ha kell a korzettet kicserélik és folyamatos gyógytorna szükséges egész évben.

SCHROTH-Terápia

Speciális torna strukturális scoliosis esetében, amit csak erre a területre szakosodott és képzett gyógytornász segítségével lehet elsajátítani.

A gyakorlatok végzése alatt a görbületek kiegyenesedése és az összeesett tartás felegyenesítése a cél, miközben a forgató légzéssel együtt egy derotációs hatást hozunk létre a gerincen. Ezzel csökkentjük a mellkasi kiemelkedéseket és a behúzódásokat emeljük, aktivizáljuk a hátizmokat anélkül, hogy a többi görbületre káros hatást ne fejtsünk ki!

Mire célszerű figyelni a szülőknek csecsemőkortól kezdve?

A gyermek mozgásfejlődésének különböző szakaszaiban, támogatni Őt idegrendszeri érettségének és izomrendszer erősségének megfelelően!

Sokat hasra fektetni kevesebbet kézbe fogni és függőleges helyzetben tartani.

Olyan öltözéket adni rá, ami nem gátolja a mozgásban

Teret adni a kúszáshoz-mászáshoz és ha lehet keveset járókába tartani kiságyban, ahol felkapaszkodással lehetőséget adunk a függőleges helyzetbe történő korai felállásra!

Mászótúrákra késztetni

Önálló ülés megvárása csak addig üljön, amíg hátizmai elbírják. Ne támasszuk ki.

Kivárni amíg a baba magától feláll és saját maga tapasztalja meg az elindulást akár kapaszkodva.

Járássegítők, vezetett sétáltatás nem ajánlott!

Gyermekkorban fontos a sportra nevelés a mozgás megszerettetése, úgy hogy az az életmód részévé váljon és felnőtt korra is megmaradjon!

Czinegéné Balázs Krisztina

gyógytornász

A vénás torna jelentősége

Vénák feladata, felépítése

A vénák, azaz gyűjtőerek a hajszálerek felől indulva a szív felé szén- dioxid dús vért szállítanak a nagy vérkör részeként.

A kis vérkörben a tüdő felől oxigéndús vért szállítanak a szívhez, ami így el tud jutni a testünk összes sejtjéhez. Részletek »

A gerincsérv miértjei

Pályafutásom során számtalan gericsérves beteggel találkoztam már, de nem volt közöttük két ugyanolyan panaszegyüttessel rendelkező, ami meghatározza azt, hogy mindenki személyre szabott terápiában részesüljön. Részletek »

SPA (Bechterew­kór)

A spondylitis ankylopoetica a gerinc­, illetve a sacroiliacalis ízületek (keresztcsont és a csípőcsontok ízesülései) gyulladásos megbetegedése, amely a SI ízületek érintettségével indul, majd onnan halad felfelé a gerinc kisizületeire, a csigolyaközti porckorongokra és a gerincoszlop hosszanti szalagrendszerére (úgynevezett syndesmophyták képződnek, a szalagok pedig elcsontosodnak).

Kezdetben a következő tünetek jellemzik ezt a kórformát:

➢ A gerinc – főként oldalirányú ­ mozgásainak beszűkülése

➢ Ülőgumók­, sarkak fájdalma

➢ Derékfájdalom

A derékfájdalmat a szervezet a medence hátrabillentésével igyekszik csökkenteni aminek, illetve a kórfolyamat előrehaladásának következtében (a gerincoszlop fokozatos elmerevedése) az ágyéki görbület kiegyenesedik, a háti görbület fokozódik, a láb túlterhelődik. Mindezt a szervezet a fej előretolásával, a csípők­ és a térdek hajlításával próbálja kompenzálni, ami a következő elváltozásokat vonja maga után:

• Bizonyos izmok lefutása, működése megváltozik és így megbomlik a szervezet izomegyensúlyi helyzete.

• A mellkas mozgása csökken, a rekesz lesüllyed, így a hasi légzés válik hangsúlyossá.

• Széles alapú járás alakul ki (erős karlendítésekkel és a fej bólogató mozgásával).

 

A betegség lefolyása során három fő stádiumot különböztetünk meg (Seyfried szerint):

I. A deformáció aktívan, terhelés alatt korrigálható

II. A deformáció tehermentesítve korrigálható

III. A deformáció rögzült (kedvező vagy kedvezőtlen helyzetben)

Az első két stádiumban nagy hangsúlyt kell fektetni a terápia során a tartáskorrekcióra, a gerinc különböző testhelyzetekben történő minden irányú mobilizációjára, a zsugorodott izmok lazítására, stretchingjére, a gyengült­, megnyúlt izmok erősítésére, a légzőgyakorlatokra, illetve koordináció­, egyensúlyfejlesztő­, járógyakorlatokon keresztül a helyváltoztató képesség fejlesztésére.

A harmadik stádiumban pedig lényeges a segédeszközökről történő felvilágosítás és az azokkal való ellátás, hogy ezek által is könnyebbé tegyük a betegek mindennapjait.

A stádiumok alapján is látható, hogy rendkívül fontos a minél korábban történő diagnosztizálás és az adott állapotnak megfelelő egyénre szabott mozgásterápia megkezdése az aktivitás megőrzése, a kórforma előrehaladásának késleltetése és egy optimális életmód kialakítása érdekében.

Kép: http://www.sprechzimmer.ch/sprechzimmer/Krankheitsbilder/Bechterew_Morbus_Morbus_Bechterew.php

Piriformis szindróma

A piriformis-szindróma manapság nagyon gyakran előforduló alagútszindróma.

A nervus ischiadicus (ülőideg) testünk leghosszabb és legvastagabb idege, mely a medencéből kilépve a piriformis izom által nyomás alá kerül. Az ülőideg a tömeges farizmok alatt húzódik, amely védelmet nyújt az ideg számára a külső behatások (ütés, rúgás) ellen.

 

Oka lehet:

  • Túl mélyre, nem megfelelően adott injekció
  • Ülőcsontot érő esés
  • Piriformis izom spazmusa
  • Statikai elváltozások – állandósult csípőizületi flexiós tartás/ medence előrebillent helyzete miatt a lumbális (ágyéki) gerincszakasz lordosisa fokozódik, így a medencecsontról a combcsonthoz futó izmok túlterhelődnek, hogy stabilizálni tudják a gerincoszlopot. Az izmok a fokozott, állandó működés miatt megvastagodnak, melynek következtében az ülőideg kilépési területe beszűkül és az ideg nyomás alá kerül.

A piriformis-szindróma megállapítása nem könnyű, mert szinte megegyező tüneteket produkál egyes gerincbetegségekkel (discopathia, discus hernia)

 

Tünetei:

  • Nincs derékfájás!
  • Keresztcsont területén, illetve a fartájékon jelentkező szinte állandó fájdalom, mely járáskor és üléskor fokozódik, de fekvő helyzetben enyhül.
  • Kisugárzó fájdalom a comb és a lábszár területén, melyhez gyakran bizsergés/zsibbadás társulhat.
  • Az ülőideg nyomásérzékeny a farizmok magasságában.
  • Pozitív Laseque-jel. Hanyatt fekvő helyzetben a nyújtott láb felemelése nem teljes és fájdalmas.
  • Huzamosabb idő elteltével az Achilles-reflex kieshet és a nervus ischiadicus által beidegzett izmokban atrophia alakulhat ki.


Kezelés:

Tapasztalataim szerint a piriformis-szindrómák döntő többségét a mozgásszegény életmódból, hosszantartó ülő munkából eredő statikai elváltozások okozzák, melyek a megfelelő gyógytorna kezeléssel, illetve a gyógytornát kiegészítő terápiákkal ( pl: trigger pont terápia, SMR hengerezés) jól orvosolhatóak.

Kép forrása: http://www.erphysicaltherapy.com/wp-content/uploads/2014/09/Piriformis-syndrome.jpg

Intelligens anyagok

Hogyan segíthetnek az intelligens anyagok a sportolás és a rehabilitáció során?

A kémia és a társtudományok szédítő fejlődése, a kémiai szerkezet és a tulajdonságok közötti kapcsolat felismerése ma már lehetővé teszi adott célra tudatosan tervezett anyagok előállítását. Speciális fémek, kerámiák, műanyagok, valamint ezeknek kombinációi képezik modern szerkezeti anyagainkat. Ezek alapvető feladata a használó számára minél előnyösebb mechanikai és termikus tulajdonságok biztosítása.
Az intelligencia szó egyik jelentése: alkalmazkodóképesség új helyzetekhez. Ebben az értelemben beszélhetünk anyagok és anyagi rendszerek intelligenciájáról. Az elnevezés az anyagtudomány egy olyan új területére utal, amely az anyag és közvetlen környezete – az élő rendszerek homeosztázisához* hasonló – aktív kapcsolatát igyekszik feltárni és kiaknázni. Elsődleges célja olyan szintetikus anyagok tervezése, előállítása és tulajdonságainak vizsgálata, amelyek a felhasználó számára előnyösen képesek reagálni a környezetükből származó fizikai és/vagy kémiai hatásokra. A hatásokat feldolgozzák, a jeleket átalakítják, majd pedig ezekre, állapotuk jelentős megváltoztatásával, gyors és egyértelmű választ adnak.
(*Homeosztázis: az élő szervezetnek az a képessége, hogy a változó külső és belső környezethez alkalmazkodva önszabályozással egyensúlyi állapotot képes fenntartani. (Akadémiai Kislexikon) )

Például az optikai üvegszállal ellátott fonalból készült szövet mozgásérzékelőként működik, amely nyomon követi a viselője minden mozdulatát.
Különösen izgalmas terület a lágy intelligens anyagok fejlesztése. Ezek ugyanis jelentős orvosi, orvos-biológiai, gyógyszerészeti, valamint robottechnikai alkalmazásokat tesznek lehetővé.

Megjelentek az intelligens anyagok a ruhagyártás ágazataiban is, főként a sportruházat terén. Az intelligens öltözködés nem feltétlenül jelenti azt, hogy LED-es lámpákkal és mindenféle elektromos eszközökkel feldíszített ruhát kellene hordania az embernek. A viselhető kiegészítők és a ruhadarabok hasznos és értékes információkat gyűjtenek.
A filmiparban, a kiterjesztett valóságra épülő technológiák, illetve az egészségügy területén is ígéretes jövőt jósolnak a fejlesztéseknek.
Ha egy beteg például egy súlyos sérülést követően lábadozik, akkor az érzékelőkkel ellátott szövetből készített kesztyűbe bújva az orvosok nyomon követhetik, hogy javul-e a mozgása.
A cél, hogy a ruhadarabok saját maguk váljanak egyfajta szenzorrá. A viselhető érzékelők képezik az intelligens öltözködés alapját, mely olcsó, tartós, hasznos és divatos is lehet egyben.

Jöjjön néhány igen ígéretes darab:

Hexoskin

A kanadai székhelyű vállalkozás gyermekek és felnőttek számára tervezett olyan felsőket, amelyek biometrikus visszajelzést adnak a viselő élettani funkcióiról. A mezeket profi sportcsapatok és fitnesz sportolok is hazsnálják. A bluetooth-kapcsolattal felszerelt ruhadarab ugyanis bőséges információval látja el a felhasználókat az egészségi paraméterekre vonatkozóan. A trikók egyebek között a szívritmust, a légzést, a véroxigén szintjét, az alvási periódusokat, illetve a fizikai aktivitást figyelik.

1

AIQ Bioman

A Bioman férfipólókat a tajvani székhelyű AIQ nevű vállalat dobta piacra, a ruhadarabok szintén a pulzusszámot, illetve a légzés gyorsaságát követik, míg az aktuális testhőmérsékletről is adatokat gyűjtenek. A fejlesztők tervei szerint az intelligens mezeket a későbbiekben újabb funkciókkal egészítik ki, ezáltal az is lehetővé válik, hogy a viselője a bőre nedvességtartalmáról tájékozódjon, illetve személyre szabott EKG-hoz vagy EEG-hez jusson. A pólókat egyébként olyan speciális áramvezető szövetből készítették el, amely rozsdamentes acélszálakkal átszőtt fonalat tartalmaz. A ruházat bluetooth-kapcsolaton keresztül továbbítja a begyűjtött adatokat a felhasználók okostelefonjára.

2

Footfalls & Heartbeats

A cég gyakorlatilag olyan intelligens szövetet alkotott, amely segítségével a ruhadarabok egyfajta érzékelőként működnek. Az új-zélandi székhelyű társaság jelenleg több gyártóval is tárgyalásokat folytat arról, hogy miként lehetne a speciális anyagot az egészségügy, a sport és a rehabilitáció területén használni, de az is felmerült, hogy a szövet szerepet kaphat az idősek gondozásában, az űrkutatásban, továbbá az autós piacon egyaránt.

3

SmartLife

A brit SmartLife olyan érzékelőket szabadalmaztatott, melyeket bármilyen olyan ruhadarabra fel lehet szerelni, amely szorosan követi a test vonalát. A szenzorok valós idejű adatokat közvetítenek a viselő szívritmusáról, légzéséről, valamint az elégetett kalóriák mennyiségéről.

4

 

Okoszokni cukorbetegek számára

Az Arizonai Egyetem kutatói kifejezetten a diabéteszben szenvedő pácienseknek terveztek speciális zoknikat. A cukorbetegség sajnálatos szövődménye lehet ugyanis hosszabb távon a lábszárfekély. A Smartsox zoknikba beépített optikai szálak és szenzorok nyomon követik a test hőmérsékletét, a lábra nehezedő nyomást és az ízületek állapotát, probléma vagy vészhelyzet esetén pedig azonnal értesítik a beteget és az ápolókat.

5

Ahogy láthatjuk manapság már a ruhagyártás technológiai fejlődése is afelé halad, hogy minél egészségesebbek legyünk, minél fittebbé tegyük magunkat és hosszabban élhessünk jó minőségű életet.

A rehabilitáció során az állapot romlása sokszor megfékezhető, ha időben észrevesszük a baljós jeleket, akár egy amputáció is elkerülhetővé válik.

Egy legyengült vagy idegsérült végtag esetén pedig kitűnő visszacsatolásként működhetnek az intelligens anyagok jelei, ha objektívan megfigyelhetjük, mérhetjük, ahogy változik a pulzus vagy a hőmérséklet avagy a verejtékezés mértéke.

Legyünk nyitottak a fejlesztésekre és bízzunk benne, hogy ezek az anyagok, ruhák, eszközök elérhetővé válnak megannyi ember számára!

 

 

 

 

Forrás:
Magyar Tudomány – 1999. június, Zrínyi Miklós
http://www.kfki.hu/chemonet/
Bionicly
http://m2mzona.hu/

Tartáshibák

Tartáshibákról akkor beszélünk, mikor a gerinc nyílirányú görbületei a fiziológiástól eltérnek. Ezekben az esetekben nincs szó anatómiai elváltozásról (ellentétben például a Scheuermann – kórral), hanem a szervezet izomegyensúlyi helyzete bomlik meg. Egyes izmok megnyúlnak, míg mások zsugorodnak, így lefutásuk, illetve működésük is a megszokottól el fog térni és ezáltal megváltozik az ízületek mozgása is.

A tartási zavaroknak több oka is lehet:

  • A test felépítésének sajátosságai
  • Hirtelen növekedés
  • Ülő/mozgásszegény életvitel

Több előfordulási formát különböztethetünk meg:

  • Domború hát: főként a mellizmok, a hasizom felső része, a far-, és combhajlító izmok zsugorodnak, míg a lapockazáró-, a hasizom alsó része, a csípőhajlító-, és combfeszítő izmok nyúlnak, ami által a medence dőlésszöge csökken, a háti görbület pedig fokozódik.
  • Lapos hát: leginkább a has-, farizmok zsugorodnak, a hát-, csípőhajlító izmok nyúlnak, így a görbületek kiegyenesednek.
  • Nyerges hát: főleg a gerincfeszítő-, has-, csípőhajlító-, és combfeszítő izmok zsugorodnak, a far-, combhajlító izmok pedig nyúlnak, melynek következtében az ágyéki görbület fokozódik, a háti görbület pedig enyhén mérséklődik.
  • Kevert típus: kiváltképp a mély hát-, csípőhajlító izmok zsugorodnak, a has-, és combhajlító izmok nyúlnak, ezáltal mind a háti, mind az ágyéki görbület fokozódik.

posture_photo[1]

 

Amennyiben sokáig állnak fenn ezek a tartási zavarok, maradandóvá válhatnak és így számos ízületi betegség alakulhat ki belőlük a későbbiekben. Ezért nagyon fontos az időben megkezdett gyógytorna, melynek minden esetben korrekciós testhelyzetben végzett célzott izomerősítő, illetve nyújtó gyakorlatokon alapuló, egyénre szabott mozgásprogramnak kell lennie

 

Kép: http://drmchiro.blogspot.hu/2012/10/can-good-posture-cure-back-pain.html

Az alagút szindrómákról általában

Testünket idegek hálózzák be. Az idegek szállítják külvilágból érkező információkat az agyunkba és onnan az ingerekre generált válaszokat vissza a különböző szervekhez. Az idegek lefutásuk mentén izmokkal, inakkal, csontokkal és erekkel vannak körülvéve, melyek helyenként alagutat alkotnak az ideg körül.

Alagutak test szerte előfordulnak, tehát ahol alagút van, ott alagútszindróma is kialakulhat. A leggyakoribb a kéztő alagút szindróma, illetve manapság egyre gyakrabban előforduló piriformis szindróma. Alagútszindróma úgy jön létre, hogy a test különböző pontjain található hasadékokban, alagutakban nyomás alá kerülnek az idegek. Tágabb értelemben azok a betegségek is az alagútszindrómák közé tartoznak, amelyekben az ideg mellett valamely ér (artéria, véna) is kompresszió alá kerül.

Az alagútszindrómák felismerése nagyon fontos. Egyrészt, mert erős fájdalommal és egyes izmok/izomcsoportok működésének csökkenésével/kiesésével járnak. Másrészről, mert más területek megbetegedéseinek tüneteit utánozzák.

Az alagútszindrómák tünetei lehetnek:

  • Legjellemzőbb a fájdalom, mely éjszakánként fokozódik és nyugalmi állapotban sem szűnik meg teljesen. Gyakran előfordul, hogy a fájdalom nem csak distálisan, hanem proximálisan is kisugárzik.
  • Az érintett ideg nyomásérzékenysége.
  • Az érintett izmok gyengülése/működésének kiesése, egy bizonyos idő eltelte után atrophiája.
  • Az ideg ellátási területén érzészavar (zsibbadás, bizsergés, érzéskiesés, túlérzékenység)

Kezelés:

  • Nyugalomba helyezés
  • Gyógyszeres kezelés
  • Gyógytorna és célzott masszázs
  • Fizikoterápiás kezelések

A tünetek megjelenésekor érdemes szakemberhez fordulnunk, mert minél tovább halogatjuk, annál bonyolultabb az idegre nehezedő nyomás oldása.csukloalagutszindroma2[1]

Kép: http://vitalitasportal.com/wp-content/uploads/2015/08/csukloalagutszindroma2.jpg

Miért fontos a medencefenék-tréning a várandósság alatt?

A három nyílással- húgycső, hüvely, végbél – rendelkező gátizomzat három rétegben zárja alulról a kismedencét és nagyon fontos a szerepe a szülőcsatorna kialakításakor. Egy jól működő medencefenék izomzat megtámasztja a kismedencei szerveket, ezen kívül biztosítja a húgycső és a végbél zárófunkcióját és fontos szerepe van a szexualitásban is. A medencefenéki kórképek kialakulására hajlamosító tényezők a várandósság, a hüvelyi szülés, a krónikus székrekedés, a krónikus köhögés (dohányzás, asztma), a túlsúly, az állandó emelgetéssel járó fizikai munka (konditerem…!), a hosszantartó ülőmunka.

A problémák megértéséhez fontos ismerni az izomzat felépítését, működését. A medencefenék lemezes felépítésű, izmok, szalagok és kötőszövetes rétegek alkotják. Nagyon fontos, hogy a gátat felépítő harántcsíkolt, tehát akaratlagosan működtethető izmaink nagyjából vízszintes lefutásúak. Ebből könnyen érthető, hogy bármilyen állandó hasi terhelésre ( hasprés!) megnyúlással válaszolnak. Rejtett helyzetükből adódóan kevesebb figyelmet fordítunk ezekre az izmainkra,  pedig erősítés nélkül ugyanúgy sorvadni kezdenek, mint a többi izmunk. A gát kiegyenlítő szerepet tölt be a mindennapi életben, ami a gyakran előforduló hasi nyomásemelkedést ellensúlyozza.

medence

1.ábra A medencefenék változása hasprés hatására

A megfelelő gyakorlatokkal rugalmassá tehetők ezek az izmok, kevésbé sérülnek a kitolási szakban és a regenerációjuk is jóval gyorsabb. Ezeknek a gyakorlatoknak napi rutinná kellene válnia minden nő életében, így megelőzhetővé válnának a medencefenék gyengeségéből fakadó későbbi panaszok (süllyedéses betegségek,  inkontinencia ).

A terhes méh –főleg a várandósság utolsó harmadában – súlyánál fogva jelentős többletterhelést jelent a gátra. Ez megnyújtja az izomzatot és a támasztó kötőszöveti részeket is. Tudnunk kell, hogy szülés közben a hüvelyt körülvevő izmok eredeti hosszuk 10-12-szeresére nyúlnak meg, ami izomrost szakadásokkal jár és érinti az ott futó idegeket is. A végbélemelő izom hüvelyi szülés kapcsán minden 10 esetből 3 esetben sérül és ez a medencefenék működészavarát vonhatja maga után. Az izom erősségének kulcsfontosságú szerepe van a szüléssel kapcsolatos sérülések megelőzésében és a medencefenék funkcionális állapotának javításában.

medence2

2. ábra A végbélemelő izom (m. levator ani) megnyúlása a magzati fej leszállása során, a gát felől nézve

Egy amerikai nőgyógyász, Arnold Kegel a negyvenes években azt tapasztalta, hogy a medencefenék izmainak edzésével kezelhető az inkontinencia, ami a várandósok, illetve a már szült nők 70 %-át érinti kisebb-nagyobb mértékben. 1948-ban publikálta először a módszerét, ami a ma használt tréningek alapja. A medencefenék izmainak terhesség alatti és utáni edzése segít megelőzni az izmok diszfunkcióját. A 20. terhességi héttől medencefenék-terápiában részesült nőknél 56%-kal kisebb valószínűséggel jelentkezett vizelettartási zavar a terhesség késői fázisában, míg a szülés utáni 12. héten 50%-kal, a szülés után 6 hónappal 30%-kal kisebb volt az inkontinencia gyakorisága.

A gátizom-torna problémamentes terhesség alatt végezhető, mindig a szülészorvos engedélyével, a betöltött 12. héttől. A terhesség alatti hormonális változások következtében a várandós kismama izmaiban izomtömeg-növekedés kevéssé érhető el. A második trimeszterben a hüvelyi szorítóerő már 40%-kal csökken az azonos korú, nem várandós nőkhöz képest. Ez az érték a harmadik trimeszterben még 6-7 %-kal csökken. Napi 10-15 perc tornával megelőzhetjük és sok esetben kezelhetjük is a medencefenék gyengüléséből adódó panaszokat. Várandós nőknél nagyon fontos a gyakorlatok közti relaxáció! A legtöbb esetben körülbelül 4-6 hét után már érezhető a javulás, de tartós eredményhez a napi rendszerességgel végzett, legalább 3 hónapos edzés szükséges. A tréninghez ajánlott testhelyzetek várandósság alatt az oldalt fekvés, a négykézláb helyzet,  illetve a fitballon történő gyakorlás. Közvetlenül a szülés után, akár már az első napon is érdemes folytatni a tornát, nem túl erősen, hogy visszaállítsuk a megnyúlt izomzat természetes tónusát. Teljes erővel gyakorolni a 6 hetes kontroll után szabad, amennyiben az orvos engedélyezi, addig hétről-hétre emelhetünk a torna intenzitásán. A szülést követően, fogyás szándékával végzett konditermes edzések a gátizmok megerősítése nélkül súlyosbíthatják a vizelettartási zavarokat!

A  gátizomtorna szerepe leginkább a megelőzésben van. A profilaktikusan, fiatal korban elkezdett medencefenék tréning csökkenti a süllyedéses problémák és a vizelettartási zavar kialakulását. A szülési traumának is jobban ellenáll az edzett medencefenék tartószerkezet. A rendszeres gátizomtorna minden életkorban ajánlható. A távol-keleti országokban már gyermekkorban elkezdik ezen izmok rendszeres edzését, így nagyon fiatal korban kialakul az izomtudat. A megelőzés mindig könnyebb, mint a már kialakult kórkép kezelése!.

Fontos lenne minden várandósnak megtanulni a tornát, mert a meggyengült gátizomzat,- ha tünetmentes is – az évek alatt tovább gyengül és előbb vagy utóbb panaszokat okoz.

Mozgásszervi betegségek időskorban III. rész: Az artrózis

Az artrózis (arthrosis), vagy más néven ízületi porckopás, a fejlett országokban az ízületi
problémák leggyakoribb formája, és az egyik leggyakoribb oka a rokkantságnak.

Leggyakrabban a csípő- és térdízületet és a kéz kisízületeit érinti. Nem keverendő össze a
gyulladásos ízületi betegségekkel. A degeneratív ízületi betegségek körébe soroljuk. Nem
kizárólag az idős emberek betegsége. Az ízületi porc kopása előfordulhat már a 30. életévtől
is, az életkor előrehaladtával azonban gyakorisága nő. Röntgenfelvételen a 65 év felettiek
csaknem 70%-ánál kimutatható valamilyen ízületi kopás.

Az artrózisban szenvedő betegeknél az ízületeket borító porc elvékonyodik, töredezetté válik,
majd lassan felszívódik. A test bármelyik ízületét érintheti a betegség.
Az ízületi porcban a leépülési folyamat gyulladás nélkül megy végbe, így az artrózis sokáig
nem válik észlelhetővé. A fájdalom már előrehaladott állapotban jelentkezik, amikor a
gyulladást okozó anyagok az ízületi tok gyulladását eredményezik, és az ízület megduzzad.

A leggyakrabban érintett ízületek

Teherviselő ízületek: Azok az ízületek, amelyek a testtömeg nagy részét hordozzák – így a
csípő, a térd és a boka – esnek a leggyakrabban a betegség áldozatául. Ahogy az évek során az
ízületet borító porc folyamatosan kopik, krónikus fájdalom, illetve kényelmetlenségérzés
alakul ki állás és járás közben. Ezekhez az ízület duzzadása is társulhat, mely különösen a
térdre jellemző.

1

  • Ujjak: Az ujjakat érintő artrózis korai fázisában, az ujjízületek különösen fájdalmasak és merevek. Idővel a fájdalom csökken, viszont az ízületeken csontos kinövések keletkeznek, amelyek korlátozzák azok mozgását. Ezek a csontos csomók családi halmozódást mutatnak, de gyakrabban alakulnak ki nőknél, mint férfiaknál.
2

Az artrózis által okozott elváltozások az ujjakon

  • Gerinc: A gerinc ízületeinek degenerációja derék, és nyaki fájdalomhoz, illetve merevséghez vezethet.

A kialakulás okai
Az artrózis pontos oka nem ismeretes. Feltételezik, hogy több tényező együttes jelenléte járul hozzá a kialakulásához:
-genetikai tényezők
– a porc természetes elöregedése
– túlsúly
– ízületi túlterhelés (nehéz fizikai munka, élsport)
– sérülések (szalag-sérülések, törések)
– gyulladások
– sebészeti beavatkozások
– anyagcsere betegségek (köszvény)

Mit tehetünk az artrózis ellen?
A legfontosabb a megelőzés. Egészséges étrenddel, a rendszeres testmozgással optimális lesz a testsúlyunk, amely nemcsak az artrózis prevenciójának, hanem a megfelelő közérzetnek és a fájdalommentes, egészséges életnek egyaránt az alappillére (elsődleges prevenció).
A másodlagos prevenció keretein belül, a már elszenvedett károsodások megfelelő kezelésével, törekedni kell az ízület eredeti állapotának helyreállítására, a korai elváltozások kezelésére.
A harmadlagos megelőzés célja, a kialakult anatómiai elváltozások következtében, az állandósult fájdalom, a mozgáskorlátozottság további súlyosbodásának megakadályozása, valamint ezek mértékének csökkentése.
Az artrózis esetében a gyógyszeres terápia általában a köznyelvben „porcerősítőként” ismert gyógyszercsoport alkalmazásával valósul meg. A porc anyagcserére kedvező hatása miatt egy hosszútávú kondroitin-szulfát kezeléssel az artrózis továbbfejlődését lassíthatjuk, vagy állíthatjuk meg. A kondroitin-szulfát kezelés csökkenti a porclebontó enzimek aktivitását és egyben gyulladásgátló szerepe is van. Emellett fontos megemlíteni a glükozamint, és az MSM-et. Kevesen tudják azonban, hogy -mivel a porcszövet alacsony megújulási képességgel rendelkezik- a porcokat ezek a készítmények sem építik vissza, csak rugalmasságukat segítenek megőrizni, szinten tartják az állapotot, ezért a leglényegesebb a porckopás megelőzése lenne.
A nem-gyógyszeres terápia alapját a mozgásterápia képzi. Ez magában foglalja a megtanult és napi rendszerességgel végzett speciális gyógytorna gyakorlatokat, melyeket ki lehet egészíteni úszással, kerékpározással. Nem szabad megfeledkezni a segédeszközök alkalmazásáról sem, melyek védik vagy rögzítik az érintett ízületet (járóbot, cipőbetét az alsóvégtagok hosszának kiegyenlítésére, stb.), illetve a mindennapi életet könnyítik meg (zuhanyzószék, WC magasító, stb.).
A gyógytorna minden formája hasznos az ízületi kopások terápiájában. A hangsúlyt az izomerő növelésére (izometriás gyakorlatok segítségével), az ízület mozgástartományának növelésére, fenntartására, valamint az egész szervezetünk állóképességének javítására helyezik (dinamikus gyakorlatok). Időskorban ezeket a gyakorlatokat egyénre szabott egyensúlyfejlesztő gyakorlatokkal is ki kell egészíteni, hogy az önálló (akár segédeszközzel való) járás minél biztosabb legyen.

A fizioterápia egyéb eszközeivel, vagyis a fizikóterápiával is lehetőség nyílik a fájdalomcsillapítást és az izomlazítást segíteni.
A pszichés és szociális rehabilitáció fontos részét képezi az artrózis kezelésének, mivel a betegség nem pusztán fájdalommal és mozgáskárosodással járó tünetegyüttes. A kialakuló panaszok következtében a beteg általában nem szorul szoros segítségnyújtásra, de a tünetei kihatnak az egész életmódjára, a munkavégzésre. Mindezek miatt elengedhetetlen a rendszeres kapcsolat fenntartása, a beteg részletes felvilágosítása a kórkép természetéről, a gyógyulás lehetőségeiről.

Csányi Luca
Gyógytornász

Forrás:
http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/6766/arthrosis-rehabilitacioja
http://blog.mfor.hu/egeszsegmustra/3496.html
http://www.webbeteg.hu/cikkek/mozgasszervi_betegseg/304/artrozis-izuleti-porckopas

A flip-flop használatának káros hatásai

Kényelmes viseletnek tűnhetnek a meleg nyári napokon, azonban nem számolunk azzal, hogy a sűrűn kárhoztatott magassarkúakhoz hasonlóan hathatnak a testünkre.

Szakértők azért hívják fel a figyelmet eme lábbelik viselésének hosszútávon való használatának hanyagolására, mert a lapos, gumi anyagú szandálok nem képesek elnyelni a lábunk betonba csapódásának erejét. A legtöbb fajta ráadásul túlzottan hajlékony és semmilyen támaszt nem nyújt a láb boltívének, ami megterheli az inakat.

Míg sok ortopéd orvos ellenzi a flip-flopok viseletét, az Amerikai Ortopéd Egyesületnek van egy hosszú listája a javasolt típusokról.
Nézzük meg, hogy a milyen hatással vannak lábunkra a szóban forgó lábbelik és hogy a legutóbbi kutatások alapján milyen flip-flop papucsokat érdemes használnunk.

zocdoc-flip-flops-infographic_HUN

 

tippek

 

 

Forrás anyag:
http://www.nydailynews.com/life-style/health/effects-flip-flops-body-article-1.1413041

 

A gyógytornász hivatásról a Klub Rádió “Vény nélkül” műsorának

A gyógytornász

Nem jóga oktató, nem gyógy masszőr, nem torna tanár, gyógytornász.
Mindennapjaim során rengetegszer szembesülök vele , hogy a Gyógytornász az emberek számára egy misztikus személy. Megfoghatatlan hogy milyen területen tevékenykedünk, mi a hivatásunk , mit tanultunk éveken át a főiskolán.

Természetesen ezt nem kell mindenkinek tudnia , de eljött a pillanat amikor felelősségemnek érzem , hogy letisztítsam kik vagyunk mi valójában Gyógytornászok?

Négy éven át tanulunk a főiskolán, azért , hogy az Embereket tudjuk gyógyítani. Az anatómia oktatás megüti az orvosi egyetemi szintet, de lehet tőlünk még többet követelnek, mert ez az alapja a szakmánknak. Ha ezt nem tudjuk, nem tudunk semmit.

Megtanuljuk melyik ízületünkben milyen mozgások, milyen mértékben jöhetnek létre. Megtanuljuk a helyes testtartást, ami az alapja az egészséges életnek. Ennek hiányában, az ízületeink másképp kopnak, az izmainkban és ízületeinkben kóros mozgások alakulnak ki, melynek következtében megváltozik a terhelésük és fájdalommal jelzik, hogy valami nem stimmel.

A fájdalom az egyik hozzánk vezető út. Általában ahhoz hogy valaki találkozzon egy Gyógytornásszal ahhoz valaminek fájni kell. A köztudatba az már beleivódott, hogy törések után, protézis beültetés után, ízületi és szalag műtétek után mindenki találkozik gyógytornásszal, már a kórházban is.

Kevesebben tudják , hogy nagyon sokat tudunk tenni krónikus, vissza nem fordítható betegségek esetében, mint pl. Sclerosis Multiplex , Parkinson – kór ,hogy a romlás folyamatát jelentősen lassítsuk. Sokat tudunk tenni daganatos betegségekkel küzdőknél, hiszen az adott terület célirányos átmozgatása, amivel fokozzuk a vérkeringést, javítjuk az oxigén ellátást, jelentősen javíthatja a Páciens közérzetét, vissza adja erőnlétét, ezáltal pozitív életérzést ad, kitartást a nehezebb időszakok átvészeléséhez.

Tudunk segíteni terhesség előtt álló és szülés után lévő Nőknek, Kismamáknak. Megelőzésképp óvodás korúaknak, hogy már a kezdetektől kialakuljon a helyes testtartás, a testtudat, megelőzzük a lúdtalpat, aminek kivédésével rengeteg felnőtt kori mozgás szervi elváltozás megelőzhető (ízületi kopások , gerincferdülés).

Foglalkozunk sportolók rehabilitációjával. Lassan eljutunk oda, hogy egy –egy sport csapathoz nemcsak egy sportorvos, hanem egy Gyógytornász is tartozik. Rehabilitáljuk az embereket szívműtét után, segítjük a tüdőbetegeket, hogy minél tovább megmaradjon az egészséges tüdőkapacitás, ezáltal a minőségi mindennapi élet.

A főiskola után rengeteg speciális tanfolyamon veszünk részt, amivel a tudásunkat bővítjük, mélyítjük, hogy minél több emberen tudjunk segíteni. És akkor a lelki támogatásról nem is írok, amit adunk a betegnek leginkább ösztönből, empátiából de sok kolléga van (köztük én is) aki célirányosan tanul a lélekgyógyításról is.

Röviden, arról , hogy ki a Gyógytornász…..

Napsütéses, örömteli napokat kívánok:

Ötvös Beáta

Mozgásszervi betegségek időskorban II. rész: az elesés veszélye, csontritkulás, csonttörések

1

Az időskor számos rizikóállapotot hordoz magában. Mivel a biológiai öregedés nem előzhető meg, legfeljebb lassítható, ezért az öregedéssel járó új veszélyforrások megjelenését mind az időseknek, mind családtagjaiknak el kell fogadniuk. Az egyik legfontosabb és legtöbb problémát okozó változás a mozgásképesség, a mobilitás hanyatlása, az elesés valószínűségének megnövekedése.

Az előrehaladott korú személyek számára egy esetleges elesés sokkal kisebb hatásokra bekövetkezhet, és komoly következményekkel járhat, mint fiatalabb korban.

Az elesés okai lehetnek:
• fájdalomból vagy egyéb okból adódó mozgáskorlátozottság,
• a látás és hallás romlása,
• szédülés, egyensúlyproblémák vagy hirtelen, pillanatnyi eszméletvesztés,
• gyógyszerszedés, alkoholhatás
• a környezet nem megfelelő kialakítása.

Az elesés veszélyére fokozottan figyelmeztető jel lehet a gyógyszerszedés (négy vagy több készítmény egyidejűleg), előzőleg történt elesés, heveny kórállapot, krónikus mozgásrendszeri betegség.

Az eleséseknek az idős ember fizikai állapotától, egyéb betegségétől függően rengeteg következménye lehet. Az esetleges következmények és a csontritkulás között szoros összefüggés van.

Csontritkulásnak, más néven osteoporosisnak nevezzük a csontok tömegének és mésztartalmának csökkenését, amely fokozott törékenységgel, a kóros és spontán törések kockázatának fokozódásával jár. A betegség neve is azt jelenti: porózus, lyukacsos, üreges csont.

A felnőttkori csontszövet megfelelő szerkezetét, tartását a csontképzési és csontbontási folyamatok összehangolt működése biztosítja. A csonttömeg az életkortól függően változik, fiatalkorban a csont tömegét növelő építő folyamatok vannak túlsúlyban, később az arány megfordul. A csontszövet állománya 25-30 éves korig gyarapszik, majd tömege fogyni, gyengülni kezd.

A betegség világszerte több százmillió embert érint, Magyarországon a lakosság 7-10%-át sújtja. Az érintettek száma az átlagéletkor kitolódásával nő, a diagnosztikai és terápiás módszerek fejlődésének köszönhetően azonban a felismert esetek gyakorisága is nő. A változás korában szinte minden harmadik nő és az időskorúak jelentős része szenved ebben a betegségben. Nőknél négyszer gyakoribb, mint férfiaknál. Évente ezer nő közül 50-70-nél következik be csonttörés, ami a férfiak eseteinek 8-10-szerese. Élete során kb. a nők fele szenved el csontritkulásra visszavezethető jelentős csonttörést.

2

A csontritkulás kezelésében legalább akkora szerepe van a mozgásterápiának, gyógytornának, mint a gyógyszeres kezelésnek, illetve a vitaminok és nyomelemek megfelelő pótlásának. A rendszeresen végzett izomerősítő torna fokozza a csontok ásványianyag-tartalmát. További hatása: a gerinc alaki változásainak megakadályozása, illetve a már kialakult elváltozások esetén azok javítása. A rendszeresen erősített hát- és hasizomzat mintegy természetes fűzőként veszi körül a gerincet, javítja tartását, csökkenti a feszülésből származó fájdalmat és védi a csigolyákat a különböző külső erőkkel szemben, csökkentve a törések kialakulásának veszélyét. Az egészséges izomzat kifejlesztésére és fenntartására rendszeres torna végzése szükséges. A tornát végezhetjük csoportosan, vagy egyénileg, de mindenképpen gyógytornász vezetésével. Legfontosabb a naponta, rendszeresen végzett speciális gyógytorna, mely kiegészíthető víz alatti tornával és úszással is. A fájdalom, izomfájdalmak enyhítésére fizikoterápiát, jégpakolást, masszázst alkalmaznak.

Elesés következtében a csontritkulásos törések típusos helyei a csípő, a gerinc, a medence, a felkar és a csukló. A csontritkulás leggyakrabban a hát alsó és deréktáji szakaszait érinti. A csigolyák jelentéktelen traumára (pl. tüsszentés, lehajolás, kisebb tárgy felemelése) is összeroppanhatnak, sőt, súlyos esetben akár magától a test súlyától is. Ha egyszer már történt ilyen törés, az ismételt előfordulás esélye nagyobb. A combnyaktörést leginkább esés okozza.

3

A csonttörések kezelésének célja a legrövidebb idő alatt és a legkevesebb szövődménnyel járó gyógyulás, amelyet követően a csont funkciója a lehető legnagyobb mértékben áll vissza. A kezelés módja az esetek döntő többségében konzervatív vagy műtéti lehet.

A csonttörések utáni műtétet követően gyakran 1-2 hétig kórházi kezelés szükséges, a törés helyétől, a műtét típusától függően. Általánosan azonban elmondható, hogy a műtétek után minél hamarabb el kell kezdeni az adott ízület mozgatását, természetesen a szakorvos utasításai alapján, gyógytornász vezetésével. A gyógyulás hosszadalmas folyamat, gyakran hónapokig eltart. A gyógytornát érdemes otthon is folytatni, miután betanultuk a gyakorlatokat, de még eredményesebb, ha a szakembert kihívjuk otthonra, és a kezelés továbbra is szakszerű felügyelet alatt zajlik.

4

Csányi Luca

Gyógytornász

 

 

Forrás: http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/3042/mozgasproblemak-es-idoskori-eleses

http://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/csontritkulas/364

Csoportos gerinctorna

 – a Pandera Gyógycentrum interjúja Szabó Klára gyógytornásszal, a csütörtöki csoportos gerinctornáról

Gerinctorna. Talán sokaknak mond túl keveset. Tudnál mesélni arról, hogy miért van rá szükség? Van célcsoportod a tornákkal?

Minden embernek szüksége lenne gerinctornára a hétköznapok során, hiszen nap mint nap leterheljük testünket a sok üléssel, az álldogálással, a cipekedéssel és maga a betondzsungelben való járkálással. Gerincünk egyszerre kell stabil és mobil is legyen. Fontos, hogy a csigolyáink kellőképpen elmozduljanak egymáshoz képest, így lehetővé téve a lehajolást, hátra fordulást, oldalra hajolást és ezen mozulatok kombinációit. Az izmok rendszeres trenírozásával ezeket a mozdulatokat teljessé, biztonságossá és fajdalommentessé tudjuk tenni.

Tudom, hogy fontos neked a megelőzésre fektetett hangsúly. A gerinctornákon is erre koncentrálsz majd inkább, vagy már problémás eseteket igyekszel helyreállítani?

Jól tudod, fontos a megelőzés, pontosabban a deformitások (gerinc ferdülés, gerincsérv, lapocka elcsúszás stb.) megakadályozása. Szeretném megtanítani a torna résztvevőinek, hogy mire kell oda figyelniük, hogyan tarsák magukat és hogyan érdemes lazítaniuk is.
Szorosan hozzátartozik a megfelelő légvétel is a testtartásunkhoz. Hajlamosak vagyunk a renyhe tartás mellett felületesen lélegezni, ami gyakran a fejfájások oka is lehet. Próbáljunk gyakrabban mély levegőt venni s főképpen hasunk segítségével. Ezeket fogjuk gyakorolni együtt.

 Úgy tudom, hogy az általános hátfájások ősszel és télen fokozódnak az időjárás változékonysága – és legfőképpen a hideg beállta – okán. Mit tapasztalsz ebből a páciensek kapcsán?

Ősszel valóban többen fordulnak hozzánk, de inkább azért mert visszajönnek a nyaralásból, újra belevetik magukat a sűrű hétköznapokba és szeretnék ezt minél könnyebben megélni. A stressz több ízületünkön is megmutatkozik pl. nyak merevség, derék fájdalom , térd körüli fájdalom. Ha rendszeresen “olajozzuk” (mozgatjuk) ízületeinket, akkor azok kevésbé fájnak és könnyebben mozognak. A hideg beálltával figyeljünk oda a réteges, megfelelő öltözetre, mert ízületeink kihülhetnek, a környéki izmok merevvé válhatnak, amelyek később gyulladást okozhatnak.

 Zsibbadás, fejfájás, szédülés is lehet következménye a görcsössé vált nyaki gerinc körüli izmoknak. Mi a legfontosabb, amit tehetünk önmagunkért, hogy ne kelljen ezekkel szembenéznünk?

A fej- és válltartás lehet a kulcsa a megoldásnak. Fejünket húzzuk hátra, mintha falba szorítanánk, ezzel kiegyenesítve az előre tolódott nyaki csigolyákat, majd húzzuk le vállainkat és zárjuk lapockáinkat ezzel tartást adva felsőtestünknek. Amint az izmok megfelelően tartják nyakunkat és vállainkat is pozicionáljuk, felszabadulnak az idegek a nyomás alól és a kellemetlen tünetek megszűnhetnek.

Minden nap nyújtózkodjunk sokat!!! 🙂

Idegrendszeri betegségek és gyógytorna

A gyógytorna speciálisan kezeli a különböző idegi érintettségeket, rendkívül fontos azonban az alapos állapotfelmérés és a személyre szabott terápia kidolgozása.

A neurológia témaköre rendkívül átfogó, hisz lehet szó centrális érintettségről (agyi vagy gerincvelői károsodás) vagy perifériás ideg működési zavaráról is (pl. alkar idegi zavara, lábszárban fellépő idegzavar).

Folyamatos kontrol mellett heti többszöri gyógytorna szükséges, a terápia pedig kiegészíthető egyéb kezelésekkel, például masszázzsal, manuálterápiával, fizikoterápiával.

A gyógytorna jelentősége a leggyakoribb centrális idegrendszeri betegségek esetén
– stroke
– Parkinson-kór
– sclerosis multiplex (SM)

A fenti betegségek kezelésénél átfogóan az egyensúlyt, koordinációt és a járásbiztonságot szükséges fenntartani, felerősíteni. Minél előbb elkezdődik a mozgásterápia, annál nagyobb az esély arra, hogy több funkciót megőrizzünk. Természetesen az is meghatározó, kit milyen mértékben ér el a betegség, mert mindegyiknek van enyhébb és erősebb lefolyású változata is.

A terápiákat hosszú távra kell kidolgozni, hisz a neurológiai érintettség csak türelmes és áldozatos munkával javul, és fontos az is, hogy ne ismétlődjön vagy romoljon.

Visszaesés a kórházi kezelés után

Gyakran előfordul, hogy egy stroke után a kórházi rehabilitáció sikeresen javítja a beteg fizikai állapotát, a tünetek és panaszok kezelésében is jól haladnak, azonban amikor a beteg az otthonába kerül, akkor visszaesnek az eredményei. Ennek több oka lehet. Egyrészt megszűnik a biztonságot nyújtó környezet és a könnyebb, sorstársakkal együtt vívott mindennapok. Az otthon egy beszűkült térré válik, melynek egyhangú légköre néha csak hónapokkal később ugyan, de visszavetheti az állapotot. Fontos tehát a kórházból kikerülve a visszaesés vagy további romlás elkerülése végett mielőbb gyógytornát és mozgásterápiás foglalkozásokat egyeztetni, különböző programokkal fenntartani az érdeklődést és a további fejlődésbe vetett hitet.

Parkinson kór és SM (sclerosis multiplex) esetén a romlás lassabban következhet be, az állapot gyengülése nem olyan látványos, mint egy hirtelen jött centrális érintettség esetén. A folyamat azonban ekkor is zajlik, ezért nincs más megoldás az erőnlét, valamint a fizikai státusz megőrzésére vagy javítására, mint a gyógytorna.

Hogyan hat a gyógytorna a perifériás idegrendszeri betegségekre?

A leggyakoribb esetek:
– alkar érintettség (n. radius, n. ulnaris)
– lábszár érintettség (n. tibialis, n. peroneus)
– borda közti ágak érintettsége (n. intercostalis)
– arcideg érintettség (n. trigeminus)

Ezeket az eseteket gyógytornával és kiegészítő kezelésként fizikoterápiával kezeljük. Attól függően, hogy mi a panasz oka, manuálterápia (idegmobilizáció) vagy masszázs (letapadt szövetek kezelése) még szóba jöhet.

Fontos a gyakori kezelés, mert az ideg ingerlése napi szinten javasolt. Ehhez otthonra összeírt gyakorlatsor is segítséget jelenthet. Ezt minden alkalommal az aktuális állapotnak megfelelően bővítjük vagy változtatjuk. Mivel a perifériás idegi elváltozások kevesebb eséllyel ismétlődnek, így ezeknél az eseteknél jobban számolhatunk a gyógyulás után is fennmaradó stabil állapottal.

Figyelembe kell venni a funkció csökkenés időtartamát, mert kar vagy láb érintettsége esetén minél tovább tart az adott végtag idegi panasza, a másik oldal annál nagyobb terhelésnek lesz kitéve, így annak gyógytornája is szükséges a terápia teljességéhez.

Gyulladás esetén a gyulladáscsökkentők részei lehetnek a panaszok kezelésének, amitől a gyógytorna is jobban haladhat, hisz a fájdalomcsillapító szerek azzal támogatják a terápiát, hogy a hatásuk idejére több teret engednek a mozgásnak.

Mindkét esetben fontos a páciens állapotának felmérése, a kezelések személyre szabása. Jó, ha olyan gyakorlatsort is össze tudunk állítani, amely a beteg számára otthon, önállóan is könnyen elvégezhető. Cél, hogy a beteg minél aktívabb résztvevője legyen a saját terápiájának.

Tartós funkciócsökkenés esetén szükséges a támogató eszközök beszerzése (ortézisek, passzív támaszok), amelyek megkönnyítik a mindennapokat, például járókeret, bot, peroneus emelő, továbbá a fogást vagy öltözködést segítő eszközök. Ez nem jelenti azt, hogy az állapot később nem fog javulni.

Mind a centrális, mind a perifériás idegrendszeri betegségek rehabilitációja során egységesen elmondható, hogy a hamar elkezdett, rendszeres gyógytorna jobb eredményt produkálhat a beteg állapotában, azonban évekkel a történés után is van lehetőség javulásra. Az idegrendszer rendkívül jól csoportosít egyéb pályákat a kiesettek helyett, így állapotjavításra mindig lehet esély.

Tapasztalatom szerint nagyjából 10 alkalomnyi teljes kezelés (gyógytorna, fizikoterápia, manuálterápia, masszázs) objektív képet adhat arról, hogy mik a jövőbeni lehetőségek. Ezen esély megadása fontos a beteg szempontjából.

Megjelent: http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/18796/neurologiai-problemak-es-gyogytorna

Tornagyakorlatok kismamáknak

A várandósság második trimeszterétől kezdve egyéni változékonysággal ugyan, de sok kismamának akadnak mozgásszervi, főként csípő, derék és nyak-vállövi panaszai. Ezek általában gyorsan orvosolhatóak, ha időben megteszik a szükséges lépéseket (pl. gyógytornával, fizikoterápiával, különböző mozgásprogramokkal, masszázzsal).

Legtöbbször a megváltozott testszerkezet és az eltolódott izomegyensúly, továbbá a hormonális változások a várandósság alatt jelentkező mozgásszervi probléma gyökerei, melyeket leginkább egy jó tornával, vagy mozgással oldhatunk. Nézzük például, mit tehetünk, ha a kismama fájdalmat, feszülést, húzást érez a lapocka körül, vagy a dereka környékén.

Az alábbi könnyű gyakorlatsorral oldhatóak a panaszok, és könnyebbé válhat a mozgás.

Hogyan végezzem a gyakorlatokat?

Ha nincs otthonában fizioball, nem baj, egy nagy párnának dőlve is elvégezheti a gyakorlatokat, az ülő mozdulatokat pedig egy támla nélküli széken. Ha fekvéskor nem fér el hely szűkében a karja és lába, akkor a láb és karnyújtások helyett enyhe könyök- és térdhajlítással is mozoghat. A gyakorlatok ismétlésszáma 5-10 körüli, amennyi jól esik, egyik gyakorlatot se erőltesse túl, ahogy és amennyit a helyzet megenged, annyit és úgy végzzen. Figyeljen mozgás közben a légzésére is, hiszen a mélyen beszívott levegő jól oldja az izmokat, csökkenti a feszültséget.

Gyakorlatok talajon ülésben, labdának dőlve

kismama_01

Vegyen mély levegőt, nagy kar kitárásokkal, kilégzéskor törzs mellé engedje le a karjait.

kismama_02

Forduljon ki hátra váltott karokkal, mély levegővel, kifújáskor hozza vissza a karokat a törzs mellé.

kismama_03 (1)

Húzza hátra a két könyököt, vegyen mély levegőt, kifújáskor húzza előre a fejét (a hasát ne nyomja össze!).

Gyakorlatok oldalon fekve

kismama_04 (1)

Helyezze tarkóra a felül lévő kezét, forduljon ki hátra lassan, mély levegővel, közben a lábak maradnak középen lenn. Kifújáskor hozza vissza előre a könyökét.

kismama_05 (1)

A könyököt és térdet húzza össze a magasban, majd nyújtózzon nagyot karral és lábbal is. A fej lehet a karon lenn, vagy alátámasztva magasabban is.

kismama_06

Nyújtott karral forduljon ki hátra lassan, mély levegővel, a felül lévő lábat pedig nyújtsa előre, majd lassan hozza vissza a kart és lábat középre.

Gyakorlatok négykézláb helyzetben

kismama_07 (1)

Domborítás-homorítás lassan.

kismama_08

Ellenoldali karját és lábát nyújtsa ki vízszintesen a talajjal, majd tegye vissza és a másik oldali kart lábat nyújtsa el.

kismama_09

Hátraülés a sarkakra.

Gyakorlatok labdán ülésben

kismama_14

Összekulcsolt kezekkel nagy nyújtózás fölfelé, mély levegővel. Kifújáskor engedje le a karokat.

kismama_11

A karokkal váltva forduljon ki hátra, mély belégzés, majd forduljon vissza előre, kilégzés.

kismama_12

A karokkal fej felett átnyújtózás váltva, mély belégzés, majd középre hozva a kart, kilégzés.

kismama_13

Mély belégzés, közben feszítse hátra a könyököket, és kilégzés előre húzással.

kismama_14

Újabb három nyújtózás, mély levegővel.

kismama_15

A Kineziológiai Taping technika térd és comb ödémája esetén sokat segíthet a folyadék felszívódásának és ürülésének érdekében. Kellemes tornázást és örömteli napokat kívánok!

Megjelent: http://www.webbeteg.hu/cikkek/terhesseg/18490/tornagyakorlatok-kismamaknak

Perifériás idegsérülések rehabilitációja

Perifériás neurológiai betegség az, amely nem a központi idegrendszerből, vagyis az agyból vagy gerincvelőből indul ki, hanem a gerincvelőből kilépő idegfonatok, idegek, továbbá az ideg-izom kapcsolatok érintettek benne. Ez többnyire a törzsön vagy végtagokon alakul ki, és okoz tüneteket.

A leggyakoribb perifériás idegsérülések
– felkar, alkar területét érintő (n.medianus, n.ulnaris, n.radialis érintettsége)
– törzset érintő (n.thoracicus)
– bordaközi érintettség (n.intercostalii)
– az arc 3-as idegágát érintő (n.trigeminus)
– a lábszár külső oldalát érintő (n.peroneus)

A perifériás idegek panaszai változóak lehetnek, pl. enyhe érzészavar, részleges  érzéskiesés, de akár teljes mozgás- és érzéskiesést okozhatnak.

Az idegi panaszok okai

– baleseti sérülés (ideg ütődése, nyomódása, vágása). Leggyakoribb a csukló vagy tenyér megvágása szerszámmal vagy üveggel.
– vírusos gyulladás (a gyulladás anyagcserezavart okoz az idegben, esetleg összenövést)
– autoimmun betegség (a saját immunrendszer fordul az idegsejtek ellen)
– műtét utáni állapot (a hosszú fekvés, az altatás vagy érzéstelenítés szövődményeként). A hosszúra nyúlt műtéteknél kar kikötésekor hónaljban, könyökben, esetleg lábszáron ideg túlnyúlásából vagy elnyomásából adódhat a zavar.
– izomcsomó (triggercsomó) is okozhatja az ideg elnyomását, ilyen esetben (pl. bordák között) bizonyos mozdulatokra jelentkezik szúró jellegű, éles fájdalom.

Hogyan lehet kezelni ezeket az állapotokat?

A terápia az alapeset kezelésével kezdődik:

– vágás esetén műtét
– gyulladás, vírus esetén gyógyszeres csillapítás
– elnyomódás esetén az idegi anyagcsere helyreállítása fizikoterápiával
– izomcsomó esetén annak oldása

Általános és minden okra nézve hatékony kezelési mód a gyógytorna, amely az anyagcserét javítja, az idegvezetést erősíti, az izom-ideg kapcsolatot fejleszti.

Vágás, szakadás, baleset esetén a rendszeres gyógytorna helyreállítja az érzést és a mozgást, amennyiben az ideg folytonosságát sikerül helyreállítani. Ha nem, akkor az ingervezetés elmarad, így az érzés és/vagy mozgás nem tud helyreállni. Az idegvarratok gyógyulási ideje több hónap, de a sérülés mértékétől függően akár 1 év is lehet.

Gyulladás esetén a gyulladás mértéke meghatározza a gyógyulás kimenetelét. Ha az elváltozás sokáig fennállt, akár mikroszinten összenövéseket is okozhat, így felszabadító műtét válhat szükségessé. Szerencsés esetben gyulladáscsökkentőkkel az érinettség megoldható. A folyamat lezajlása után rendszeres gyógytorna javasolt a végtag erejének helyreállításához.

Elnyomódás esetén a fizikoterápia javasolt, ami segit helyreállítani az ideg anyagcseréjét és ingervezetését. Elektroterápia, szelektív ingeráram, galván kezelés, ultrahang terápia, vizi terápiák segítik a gyógyulást. Emellett gyógytorna szükséges, a fizikoterápia és masszázs pedig hatásos kiegészítő kezelés.

Izomcsomó oldása speciális masszázs technikával gyorsan és hatékonyan hoz tartós eredményt. Izomcsomó sérülés vagy tartós túlterhelés miatt alakulhat ki, amennyiben lehetséges a jövőben kerülendő az ok, a csomók hosszú idő alatt be is ágyazodhatnak, meszesedhetnek, ettől oldásuk nehezebbé válik, állandósulhat a probléma (zsibbadás, bizsergés, hangyás érzés).

Az izomcsomó oldása mellett, azt követően gyógytorna szükséges, mert az oldáskor az izomból káros anyagcsere termékek szabadulnak fel, aminek pangása megelőzhető a mozgással, hogy a nyirokkeringés elszállítsa azt.
A perifériás idegi panaszok akárcsak a központi idegrendszeriek, komoly, életminőséget is befolyásoló tüneteket okozhatnak. Kezelésük nagyon fontos, mert váratlanul bekövetkezhet romlás, amiből már nehezebb az állapotot eredeti minőségèbe visszafordítani.

Megjelent: http://www.webbeteg.hu/cikkek/neurologia/18990/periferias-idegserulesek-rehabilitacioja

Mielőbbi felépülés térdprotézis után

Szinte mindenkinek fájt már egyszer az élete során a térde, majdnem olyan gyakori probléma, mint a derékfájdalom. Az emberi test egyik legjobban terhelt és ez által az egyik legsérülékenyebb ízülete a térdízület, így sok olyan oka lehet annak, hogy a térdízület mozgása fájdalmassá, beszűkülté, nehézkessé válik (pl. baleset, betegség, főként artrózis stb.).

Első sorban természetesen nem a térdprotézisre kell gondolni, ha probléma merülne föl, hisz több kezelés is rendelkezésünkre áll, amelyek hatásosan segítenek a fájdalom megszüntetésében, a terhelhetőség növelésében, illetve a protézis beültetés megelőzése céljából (pl. gyógytorna, manuálterápia, kinesio tapasz felhelyezése, elektromos kezelés, minimál invazív műtét (kis feltárás, gyors felépülés) stb.).

Amennyiben a fájdalom nem múlik a kezelések hatására és olyannyira „elhasználódik”, „elkopik” az ízület, hogy a hétköznapokat nagymértékben akadályozza, akkor felmerül lehetőségként a protézis.

Ha mindkét térd érintett, akkor először csak az egyiket lehet protetizálni és a gyógyulás után, jöhet a másik térd, ha feltétlenül szükséges.

A protézis kiválasztásához az orvosok sok szempontot vesznek figyelembe:

– melyik részt pótolják az ízületből (azaz mennyire károsodott az ízület)
– a protézis komponensek mennyire korlátozzák vagy vezessék az ízület mozgását
– protézis anyaga (függ a páciens életkorától – „mennyire fogja terhelni”, térdízület állapotától, páciens súlyától stb.), ami lehet fém, műanyag vagy kerámia.

Műtét és rehabilitáció

A műtét hozzávetőleg másfél óra, és érzéstelenítésben, illetve altatásban történhet. Általában a műtétet megelőző napon kell a kórházban jelentkezni, és a műtét után öt-hat nappal lehet távozni az intézetből. Vannak olyan kórházak, ahol más a gyakorlat, és a műtétet követően több hétig bent marad a páciens, mivel már az intézetben elkezdik a rehabilitációt. Az első kontroll vizsgálatra az operáció után hat héttel kerül sor. Az orvos megvizsgálja a műtéti heget, mozgásfunkciót, és a protézis típustól függően, állapítja meg a további teendőket.

A protézis típusa, az operációs módszer, a páciens életkora, nagyban befolyásolja a felépülés gyorsaságát, de nagy általánosságban elmondható, hogy a műtét után 6 hónappal lesz teljes a rehabilitáció.

A műtét után néhány nappal fel kell állnia a betegnek, eleinte járókerettel majd mankóval szükséges járnia, hogy az újonnan beültetett protézis beépülését ez által elősegítse.

Ezzel párhuzamosan mozgatógéppel (CPM) és gyógytorna segítségével elkezdődik a térd mozgatása, a térd körüli izmok megerősítése, ezáltal a térd stabilizálása.

Kezdeti időszakban vénás tornával kezdjük a gyógytornát, hogy a vénás elzáródás szövődményeit (pl. trombózis, tüdőembólia) minimalizáljuk. A lényege, hogy a lábujjaktól a törzs irányába, fölfele haladjunk enyhe leszorításokkal, majd pumpáló, hajlító-nyújtó mozdulatokkal, ez által serkentve ereinkben a véráramlást.

Az első 3 hétben főleg tehermentesített állapotban (fekve, ülve) végezzük az izomerősítő gyakorlatokat:

– bokákat mozgatjuk (spicc-pipa, bokakörzés, 10-10x)
– térdhajlatokat leszorít, 8-10 mp-ig megtart, majd lazít (10x)
– farizmot összeszorít-lazít (10x)
– ép alsó végtagot talpra húzzuk kinyújtjuk (15x), majd ameddig megy a másik lábat is föl húzzuk talpra (törülközőt tehetünk a talp alá, két végét megfogva segíthetjük a mozgást)
– labdát (vagy összehajtott párnát) teszünk az érintett térd alá és azt szorítjuk le 15x, 6-8 mp-ig megtartva
– nyújtva fölemel először az ép alsó végtag 10x, majd a másik is
– ép lábbal biciklizünk
– sarkakon és a két kezünkön oldalt támaszkodunk, medencét enyhén megemeljük (15x)

Ülve:
– nyújtva tartsuk az operált végtagot, úgy mozgat a boka (spicc-pipa)
– nyújtva enyhén fölemel a láb, majd letesz
– kivisz oldalra, majd vissza középre
– óvatosan behúzzuk, hajlítjuk a térdet (csússzon a talp – pl. tegyünk egy összehajtott törülközőt a padlóra és úgy csúsztassuk a talpunkat)
– ha nem nyúlik ki teljesen a térd, akkor tegyük föl a lábunkat egy székre és tartsuk minél inkább nyújtva 2-3 percen keresztül, óvatosan kézzel rá lehet segíteni (fontos, hogy meglegyen a teljes térd kinyújtás)

Három hét elteltével már oldalfekvésben is tornázhatunk, de legyen egy nagy párna a két láb között úgy, hogy a boka is legyen alátámasztva.

Eleinte állapottól és egyensúlyérzéktől függően, de kb. 10-14 napig járókerettel sétálhat a páciens, majd a hatodik hétig könyökmankóval érdemes tehermentesíteni a térd mozgását. Amennyiben a páciens megfelelően tudja használni az eszközt, a kontroll vizsgálatok alapján eldönthető (pl. röntgen), hogy egy mankóra (érintett lábbal ellentétes oldalon használjuk) vagy szépen lassan botra, illetve majd teljes eszközmentességre térjen át a páciens.

A rendszeres torna és segédeszközös járás segítségével kb. három hónap alatt javulhat föl annyira a térd állapota, hogy minőségi változást, javulást érezzen a térdprotézissel rendelkező páciens.

A felsorolt gyakorlatok csupán irányadóak. Nagymértékben függnek a páciens állapotától és mozgás készségeitől. Eleinte mindenképp gyógytornász segítségével állítsuk össze a megfelelő feladatokat, sorrendet és ismétlésszámot.

A rehabilitáció alatt, de már a műtét előtt is érdemes oda figyelni a testsúlykontrollra, mivel ha megfelelő súllyal rendelkezik a páciens, akkor jóval gyorsabb és eredményesebb a gyógyulás.

Mozogjon amennyit bír, az éles fájdalmat kerülje, de a tompa, húzó, feszülő fájdalmat jobb tolerálni s ez rendjén is van a kezdeti időszakban (3 hónap), mivel az izmok a megváltozott helyzethez alkalmazkodniuk kell és ez ezzel jár. Pihenés esetén nyugodtan tegyünk egy párnát a térd alá, de állandóan nem szükséges felpolcolni. Fontos, hogy rendszeresen nyújtsuk ki teljesen a térdet, hogy ne rövidüljenek a combhajlítók.

Táplálkozzunk változatosan, igyunk sokat (2-3 liter víz naponta) és a sebgyógyulás ideje alatt érdemes magasabb dózisban C vitamint szedni!

Mozogni jó és érdemes! Oldjuk meg együtt a fájdalommentességet!

Szabó Klára – 2015.10.10.

 

Kapcsolódó oldalak és műtéti tájékoztatók:
http://terdprotezisinfo.hu/
http://en.ogk.hu/~/media/Files/ogk/terdprotezis-beultetes.ashx

Egy trombózis története

Íme a történetem:
2000 ősz, 2. évesek vagyunk a főiskolán. Megfáztam, a szokásos, köhögés, tüsszögés, ami kb. 1 hét alatt elmúlik, az ember ugyanúgy jár suliba, csinálja a dolgát. Minden alakult, kivéve a köhögést. Megmaradt egy száraz, ingerlő köhögés. Nem volt semmi extra, de zavart. Teltek a napok, csak elmentem a háziorvoshoz, mondta mit szedjek, aztán majd jó lesz.

Részletek »

Stressz oldó gyakorlatok 5 percben

A vegetatív idegrendszerünk két részből áll. Szimpatikus és a paraszimpatikus részből.

A szimpatikus idegrendszer az amelyik a szervezet fizikai , érzelmi stresszre adott reakcióját kontrollálja.

Amikor a szimpatikus idegrendszer aktivált , akkor adrenalin szabadul fel , emelkedik a pulzus szám , a vérnyomás , leáll az emésztés , a pupillák kitágulnak. Ez a reakció rövid távon nagyon előnyös , felkészíti a szervezetet a „veszélyre” a „harcra” . Ha a harc megtörténik , akkor a szervezet önmagától vissza áll nyugalmi állapotba. Részletek »

Gyógyulás Trigger pont terápiával

Gyakran érzünk az izmainkban fájdalmas csomókat. Ezek lehetnek Tender pontok illetve Trigger ponok.

A kettő között az alapvető különbség , hogy a tender pont masszázzsal kimasszírozható. Hétköznapi nyelven izom csomóknak nevezzük. A Trigger pont megnyomása kisugárzó fájdalmat ad. Megnyomásával különböző vegetatív tünetek jelentkeznek pl izzadás , libabőr. Részletek »

Óriáslabda- Miért, hogyan, kinek?

„A gyermekek számára a labda szó fogalma egy már megszokott méretű gömböt jelent. Meglátván ezt a hatalmas, színes valamit, mindannyian ellenállhatatlan mozgásvágyat érzünk. Szeretnénk minél hamarabb a közelébe jutni, összeköttetésbe kerülni vele. Kihívást jelent számunkra a varázsa, mely érdekes módon soha nem múlik el….” Részletek »

Mozgásszervi betegségek időskorban

I. rész: A mozgásszervi betegségekről általában

Az öregedés az élethez hozzátartozó biológiai folyamatok összessége, melyre a mai kor embere hajlamos betegségként gondolni, pedig ugyanolyan fiziológiai folyamat, mint az alvás vagy emésztés. Az öregedés elkerülhetetlenül bekövetkezik, annak legfeljebb ütemét és az esztétikai megjelenését lehet megváltoztatni. Az időskor a szervezet „elhasználódása” miatt valóban gyakran betegségeket hoz magával, amelyek a környezet káros hatásainak következtében, vagy a szervezet különböző folyamatainak következtében alakulnak ki. A háziorvosnál megjelenők egyharmada valamilyen mozgásszervi panasszal fordul orvoshoz. Az időskori rokkantság legfőbb okai a mozgásszervi betegségek. Ezek azonban inkább sajátos kórfolyamatnak, és nem az öregedés elkerülhetetlen következményének tekintendők. Részletek »

Gyermekkori Ízületi gyulladásos betegség- Juvenilis Idiopathias Arthritis (JIA)

Az emberek többségének a tudatában, az ízületi gyulladásos betegségek az idősebb korosztály problémájaként jelenik meg.

Sajnos azonban, ezek a tünetek, betegségek már gyermekkorban is megjelenhetnek, különböző kis és nagy ízületekben levő fájdalom, duzzanat formájában.

A gyerekkori ízületi gyulladások leggyakoribb képviselője a JIA, amely egy heterogén eredetű betegségcsoportot jelöl és lényegét a krónikus (steril) ízületi gyulladás jelenti, amely sok tekintetben hasonlít a felnőttkori rheumatoid arthritisre (RA), de ennek ellenére nem azonos azzal.

A „juvenilis idiopáthiás arthritis” (JIA), diagnosztikai kritériumai a következők:

·  16 éves kor előtt kezdődik

  • egy vagy több ízületet érintő gyulladás,
  • az ízületi gyulladásnak legalább 6 hétig fenn kell állnia,
  • egyéb ízületi gyulladást okozó kórképek kizárása.

A JIA patomechanizmusa sok esetben tisztázatlan. A kórkép kialakulásához feltehetően szükség van bizonyos genetikai hajlamra, vírus fertőzésre, vagy traumás sokkra.

Úgy tűnik, ezek a hatások indítják el a synovialis hártya gyulladását, ami annak burjánzásához, pannus képződéshez vezethet, majd később elindul a fibrotikus folyamat. A betegség során a szervezetben felszabaduló anyagok hatására porckárosodás, lokális csontritkulás lép fel, végül az ízület deformálódik.

. A mozgásterápia szempontjai JIA-ban

A kezelési terv felállítása csak pontos belgyógyászati, mozgásszervi státuszfelvétel, valamint a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok ismerete alapján történhet. A fizikális vizsgálat gyermekek esetében elengedhetetlenül fontos. Nem csak azért, mert nem biztos, hogy a gyermek el tudja mondani, mi a panasza, hanem azért is, mert gyakran teljesen egészségesnek érzi magát. A JCA igen sokszor nem jár fájdalommal, a gyermek nem is panaszkodik. Ezenkívül a pici, dundi gyerekeknél az ízületi duzzanatot is nehéz észrevenni, az esetek egy jelentős részében csak a mozgás furcsasága, vagy bizonyos mozgások hiánya (pl. nem guggol stb.) hívja fel a figyelmet arra, hogy valami nincs rendben.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a JIA kezelése közben gyerekeket kezelünk. Ezen belül Ezen belül is gyakran eléggé különböző korcsoportú gyerekeket. Az igazán nehéz feladat az, hogy ugyanazt a célt másképpen kell elérnünk egy 1-5 vagy egy 16 éves gyereknél. A kamaszokat már szinte felnőttként kezeljük, míg a picik esetben gondot okozhat a diktálás. Velük játékosan kell megoldanunk az izomerősítést, a jegelést vagy a pihentetést. Ebben lehet segítségünkre a csoportos gyógytorna, ahol a kicsik a nagyokat szinte leutánozzák.

jia_gyogytonaszhalozat_hu_2

Kiemelendő a szülők szerepe is a terápia során. A legjobb, ha a szülő jelen van a kezelések alatt, megtanulja a fogásokat, hogy otthon is tornáztathassa a gyerekét. Megfelelő időt kell fordítanunk arra, hogy megértessük velük a gyakorlatprogramot, a sínezést, a (hason) fektetést, azt, hogy mi a program célja, illetve, hogy bátorítsák gyermeküket, neveljék őket önállóságra.

A leglényegesebb azonban, hogy magukat a gyerekeket nyerjük meg magunk, illetve a kezelés számára. Fontos, hogy elmagyarázzuk nekik a kezelés lépéseit, ezáltal elűzve a szorongásukat és megnyerve őket az együttműködésre.

A terápia szempontjából igen fontos, hogy a kezdetektől fogva megtartsuk a korrekt láb- és testtartást. A gyermeknek szüksége van pontos sínezésre és fektetésre, megfelelő gyakorlatokra és pihenésre. Meg kell tanulnia, hogy önálló legyen, amennyire csak lehetséges. Minden ízületet tekintet nélkül arra, hogy érintett-e vagy sem, naponta saját mozgás tartományában át kell mozgatnunk, hogy az ízületi funkciót megtartsuk, és a kontraktúrát megelőzzük. Természetesen az általános programon túl a beteg ízületekre több figyelmet fordítunk.

Az érintett ízületek kezelését az aktív, szubakut és krónikus szakoknak megfelelően, illetve az ízületvédelmi szempontok alapján végezzük.

Alkalmazott módszerek

Passzív eljárások

tehermentesítés fektetés
sínezés
passzív kimozgatás
masszázs
manuális lágyrésztechnikák

Aktív eljárások

innervációs gyakorlatok
izometriás gyakorlatok
vezetett aktív mozgás
gravitáció kikapcsolásával végzett mozgás
gravitáció ellenében végzett mozgás
ellenállással szemben végzett mozgás

 

 A JIA mozgásterápiájában alkalmazott módszerek

A terápia során szóba jöhetnek még további fizioterápiás kezelések, mint például a hidroterápia, amely a gyógyítás lényeges részét képezi. A víz melege segít a fájdalom enyhülésében a lágyszövetekben és az ízületekben, közben relaxációt enged meg, a mozgás könnyebbé válik a víz felhajtóerejének segítségével, illetve szélesebb lehetőség nyílik a különböző mozgásformákra. A beteg lazíthat, és megfelelően alátámasztva úszógumival, parafaúszóval fokozatosan be lehet vezetni a mozgásokat. A lehető legjobb az, ha ezek aktívan történnek a beteg részéről a fájdalomhatárig. Bíztatni kell a gyermeket az úszásra, hiszen ez olyan sport, amelyben a család többi tagja is részt vehet. A családdal való együtt sportolás ténye pedig, nagymértékben csökkenti a gyerek betegség tudatát. A játszási ciklusok során a gyerekek felszabadulnak, hiszen a vízben könnyebben mozognak, és számos, olyan játékterületen

szerepelhetnek,  amiket a szárazföldön nem tudnak megtenni.                                                                                       jia_gyogytonaszhalozat_hu

A juvenilis chronicus arthritis egy heterogén betegségcsoport, ami a gyermekek 0,03-0,15%-át érinti.

A JIA-nak alapvetően három típusát különböztetjük meg. Az ún. szisztémás típust, melynek további három altípusát különítjük el: a monociklikus,(csak egy ciklusú) az intermittáló (tünetmentes és akut fellángolásos időszakok jellemzik) és a perzisztens (évekig folyamatosan fennálló) formát.

A második típusú JCA az ún. polyarticularis JIA, ahol több mint öt ízület érintett, általában szimmetrikusan. Ennek a típusnak is megkülönböztetjük további két altípusát, az RF negatív ill. az RF pozitív formát.

A harmadik csoport az oligoarticularis JIA, ahol maximum négy ízület érintett.

A JIA hatékony kezelése több vonalon halad. Az egyik vonal természetesen a gyógyszeres kezelés, a másik a fizioterápia és legvégső esetben szóba jönnek ortopédiai műtétek is. A fizioterápia szempontjából elengedhetetlen a részletes betegvizsgálat, hiszen a betegek életkorából adódó sajátosságok megnehezítik a betegség felismerését. A gyulladásos folyamat a szervezet bármely ízületét érintheti.

Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy a JIA-s gyerekeknél csak a fizioterápia alkalmazásától nem várható gyógyulás. Mindenképpen szükség van gyógyszeres terápiára is. Ha a gyógyszerekkel sikerül a gyulladást visszaszorítani, akkor várható a gyógytorna illetve a fizioterápia pozitív hatása.

Elengethetetlen, hogy a gyermek minél előbb megfelelő szakemberhez (gyermekreumatológus, gyógytornász) kerüljön, és ne kallódjon el akár hetekig, hónapokig az egészségügy más területein.

Ezért lenne nagyon fontos, hogy a szülők ismerjék és időben észrevegyék az alapvető tüneteket, ami lehetővé tenné azt, hogy gyermekük időben megkapja a neki legjobb kezelési tervet!

Czinegéné Balázs Krisztina gyógytornász

Budapest,2015.01.31.

KISMAMATORNA TRIMESZTEREK SZERINT

Napjainkban a korszerű várandósgondozás fontos része kell legyen a szülésre való felkészítés,a kismamák testi és lelki kondicionálása.

A torna a betöltött 12. héttől a kezelőorvos tudtával és beleegyezésével végezhető.

A tornával elérhetjük, hogy a várandósság időszaka könnyű, kellemes, lehetőség szerint panaszmentes legyen, így a kismamák megfelelő fizikai státusszal, önbizalommal és jó közérzettel rendelkezzenek a szülés idejére. Részletek »

Idegsérüléssel járó lábszártörés rehabilitációja

labszartores_01Csonttörés esetén ritkán, de számolnunk kell azzal, hogy idegsérülés történik.

A rehabilitáció időtartama a sérülés mértékétől függ. A műtétet követő kórházi időszakot otthonápolási majd ambuláns ellátás keretén belüli fizioterápia követi. Részletek »

Itt a síszezon! Hogyan óvjuk magunkat a sérülésektől?

Sokan úgy mennek síelni, hogy csak egy évben egyszer, és nem előzi ezt meg egy pár napos „előgyakorlási” időszak. Emiatt gyakran előfordul, hogy alig szűnő izomláz sorozattal és gyakran egyéb húzódásokkal, derékfájással vagy komolyabb sérüléssel térünk haza a megérdemelt egy hetes téli pihenésünkből.

Fontos a megfelelő felkészülés, ha tehetjük. Illetve a fokozatosság elve. A megfelelő bemelegítés és nyújtás akár napközben többször és a nap végén is mindenképp legyen meg. A megdolgoztatott és fáradt izomzat is megérdemli a törődést, ami „neki” pihenés, mint nekünk a finom falatok két csúszás között.

Részletek »

Időskori mozgás‒sosem késő elkezdeni

A várható életkor, vagyis az átlagos élethossz az utolsó száz évben jelentősen növekedett. Még itt, a kevésbé egészségtudatos Közép-Európában is, a férfiak 68, míg a nők átlagosan 77 éves átlagéletkornak örvendhetnek. Nem mindegy azonban, hogy ezeket az évtizedeket hogyan töltjük: elfogadható egészségben, aktivitással, társaságban, családban, tevékenységekben örömünket lelve, vagy orvostól orvosig járva, szakrendelők váróhelyiségeiben szorongva, fájdalmaktól, rossz közérzettől depresszív hangulatban. Részletek »

Szülés utáni regeneráló torna

Szülés után kell egy kis idő, míg Nőként ismét a régi leszel. A méhnek vissza kell nyernie eredeti állapotát , a  rendkívüli megterhelést követően a gátizmoknak és a hasizmoknak ismét meg kell erősödni. Részletek »

A váll

Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy megerőltetés, trauma hatására, de akár ok nélkül is bekövetkezhet a váll fájdalma. A fájdalmas karmozgások miatt pihentetjük, kevesebbet használjuk a karunkat. Az esetek többségében enyhül is a fájdalom, de valójában nem oldódik meg a probléma. A váll fájdalmának, funkciózavarának kezelése ezért nagy szakmai tapasztalatot és széles palettán mozgó kezelést kíván. Részletek »

Suit – terápia

A therasuit módszer egy rendkívül hatékony terápia az idegrendszeri sérültek kezelésében.

A módszer egy speciális ruhán alapszik, melyet Richard és Izabella Koscielny gyógytornászok fejlesztették ki és 2002-ben szabadalmaztatták Amerikában. Sokáig ez a módszer csak külföldön volt elérhető a magyarok számára, de ma már itthon is fellelhető ez a terápia. Részletek »

Mulligan manuálterápia

Napjainkban egyre jobban elterjedtek a különböző manuálterápiás kezelések. A manuálterápia speciális szakterület a fizioterápia kezelési rendszerén belül, mely során kézzel végzett műfogásokkal kezelik a gerinc és a perifériás ízületek elváltozásait.

Fontos azonban tudnunk, hogy manuálterápiát kizárólag képzett gyógytornászok végezhetnek nemzetközi irányelveknek megfelelően.

Részletek »

A csípőízületi kopásról

Az ízületi kopást nevezzük arthrosisnak. A csípőízületi arthrosis nagyon gyakori. A csípőízület speciális mozgásokat tesz lehetővé, melyek elengedhetetlenek a felegyenesedett járáshoz. Ezek az ízületek viselik a fej, a törzs és a karok súlyát. A csípőre mért terhelést szalagok és izmok enyhítik. A combcsont fejét és az ízületi vápát vastag porcréteg borítja, melynek állandó „kenésre” van szüksége, hogy a mozgások következtében lassabban használódjon el. Részletek »

A szorongásos – depresszív zavar és a fizioterápia

Az ezredfordulóra a depresszió vált a magyar emberek leggyakoribb pszichopatológiai tünetegyüttesévé, melyben a lakosság megközelítőleg 30 %-a szenved.

Ennek a betegségnek 2 típusát különböztetjük meg:

  • Exogén: ebben a típusban a beteg közelmúltjában lezajlott események (például romló testi egészség, aktivitás és a munkaképesség csökkenése) a legfontosabb tényezők, melyek a depresszió mélyüléséhez vezetnek.

  • Endogén: ez a forma a szerotonin hiányát jelenti, amely miatt az ún. „B típus” alakul ki (a szerotonin neurotranszmitter, mely az idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét segíti elő).

Részletek »

Iratkozzon fel
blogértesítőnkre,
hogy elsőként értesüljön írásainkról!