Mindig hasznos a gipszelés?

Praxisom során gyakran találkozom olyan páciensekkel, akik nem szenvedtek el törést, mégis
gipszelésről számolnak be.

A gipsznek megvan az indikációs területe (a gipszsínnek, a körkörös gipsznek, a könnyített
gipsz változatoknak egyaránt). Hasznos, megbízható és ezért megfelelően használható
bizonyos törések esetén. Ezt a tényt egyáltalán nem vitatom, sőt a törés miatti műtéti
indikációkat sem.

A legfőbb probléma, amivel gyakran találkozom, hogy a sérült páciensek akkor is kapnak
gipszet, amikor ez nem feltétlenül indokolt, hisz’ nem történt törés.
Illetve immobilizálják (rögzített állapot, mely kizárja az ízület mozgását) a végtagjukat vagy
adott esetben több ízületüket (különböző végtag rögzítőkkel pl. fém vázas térdrögzítők, merev
falú műanyag bokarögzítők, tépőzáras csuklópántok stb.), ahelyett, hogy valódi kezelést és
segítséget nyújtanának vagy ajánlanának a páciensek számára.

Jelenleg Magyarországon gyerekcipőben jár a betegoktatás, a beteg jogairól való tájékoztatás.
Sok esetben a magyarázat, az indikáció megosztásának teljes hiányát tapasztalhatják a bajba
jutott betegek. „Az orvos nem mondott semmit” – hallom igen gyakran a páciensektől, majd a
váróba kifáradva vagy haza érve próbálják meg kibogozni a latin szavak közül az orvosi
leleten, zárójelentésen, hogy egyáltalán mi történt és mi is fog történni velük.

Néha némileg több információhoz jut az ember, ha magán orvoshoz fordul, de nem minden
esetben. Ugyan az orvos több időt szán egy-egy betegre, de ettől még nem mindig érthető a
vizsgálat vagy éppen a diagnózis. Arról nem is beszélve, hogy hány „térdfájós” pácienst
műtenek meg artroszkópos eljárással, mondván, hogy kitisztítják az ízületet és attól jobb lesz.
Utána megjelenik a gyógytornarendelésen, hiszen továbbra is fáj a páciens térde. Az
anamnézis, majd a vizsgálat által kiderül, hogy az ágyéki gerinc instabilitása miatt gyengültek
meg az alsó végtag izmai, majd bomlott meg a stabilitás, így a fájdalom oka nem a térdben
van, amit teljesen fölöslegesen műtöttek meg. Ez csak egy példa a sok közül.

Ma már jól tudjuk, hogy számos más lehetőségünk van a kezelések terén, ha valamink elkezd
fájni. Egyre több ember fordul gyógytornászhoz, manuálterapeutához, gyógymasszőrhöz,
humánkineziológushoz, pszichológushoz, személyi edzőhöz stb. Ennek az az oka, hogy
érzékelik, az orvostudomány nem minden esetben tudja megoldani a problémájukat
hosszútávon. Nem a pihenés vagy a fájdalomcsillapító hozza meg a fájdalommentes
egészséges ízületi mozgást, hanem a megfelelően helyreállított, megtanított önálló mozgás,
mozgatás.

 Melyek azok az esetek, amikor kerüljük a gipszelés lehetőségét és inkább a gyógytornászhoz
forduljunk segítségért?

– ficam
– rándulás
– húzódás (izomhúzódás)
– zúzódás
– porcleválás, porcletörés
– szalag-, ín-, idegsérülés
– izomszakadás
– gyulladásos szövődmények

Miután megvizsgálja a gyógytornász az érintett területet elválik, hogy szükséges-e a
komolyabb orvosi ellátás (pl. orvosi képalkotó eljárás vagy műtét). Amennyiben igen, akkor
tovább küldi a megfelelő orvoshoz vagy egészségügyi intézethez. Amennyiben nem
szükséges, megkezdi a konzervatív terápiát és a lehető legrövidebb idő alatt és legtartósabb
eredményt elérve visszahelyezi abba a társadalmi és szociális helyzetbe a pácienst, ahonnan
kiszakadt a sérülése miatt (pl. munkahely, iskola, sport stb.).

Milyen eszközök és technikák segítenek a terápiában a gipsz helyett?
– manuálterápiás mobilizációk (pl. Mulligan, Maitland)
– kötőszöveti technikák (pl. Typaldos, Terrier)
– triggerpont kezelés
– kinesio tape (rugalmas kinezio tapasz felhelyezése)
– fix tape (rugalmatlan tapasz megfelelő alkalmazása)
– SMR henger, labda (izompólya masszázs)
– flossing (kompressziós terápia speciális gumiszalaggal)
– felpolcolás, jegelés
– stb.

Mi az előnyük a gipsz és az ízületi rögzítők hosszas használatával szemben?
– a vér és nyirokkeringés támogatása
– a beidegzés megfelelő működésének biztosítása
– a bőr védelme
– gyorsabb felépülés
– csekélyebb ízületi mozgásbeszűkülés
– gyorsabb szöveti regeneráció a mozgás biztosítása által
– anyagcsere serkentése
– higiénikusabb, könnyebb a tisztálkodás vagy a tapasz cseréje
– kevesebb izomvesztés a mozgathatóság által
– kisebb mértékű porcdehidráltság az ízület használata által
– stb.

Pár jó tanács:
Merjen kérdezni az orvostól!
Bátran kérjen több szakembertől is véleményt!
Ne tegye inaktívvá a sérült ízületet, amennyiben nem áll fenn törés!
A mozgás során szerzett sérülés, mozgás által is fog rendbe jönni!

 

Képek forrása:
http://1k-m.ru/upload/normal/sankt- peterburg-
konsultacii_i_lechenie_na_domu_pri_ambulatornyh_travmah_v_s__pb_36043.jpeg
http://www.ortika.eu/upload/prod/full/or-1- copy.jpg
https://s6.pik.ba/galerija/2016-01/02/06/slika- 38302-56880e9752083- velika.jpg
https://images-na.ssl- images-amazon.com/images/I/51uhpy8dgmL._SL1001_.jpg
http://www.aquasportsphysio.co.nz/wp-content/uploads/2015/07/manual- therapy2.jpg
2017-10-05
Címkék:

Hozzászólás beküldése

E-mail cím nem jelenik meg. A kötelező mezőket *-ggal jelöltük

*
*

Iratkozzon fel
blogértesítőnkre,
hogy elsőként értesüljön írásainkról!