A gerincferdülés
A gerincferdülés (scoliosis) egyre gyakrabban megjelenő betegség a fiatalok körében. Az esztétikai és a pszichés problémákon kívül súlyos szövődményei lehetnek, melyekkel gyakran sem a beteg, sem a szüleik nincsenek tisztában. A csontos deformitás hatással lehet a belső szervekre és a mellkas változásán keresztül a légzés működésére is.
Gerincferdülésen a gerinc oldalirányú konvex – konkáv elhajlását értjük. A gerincen egy, vagy több görbület is kialakulhat. Az oldalirányú görbülethez legtöbbször a csigolyák torziója és rotáció is társul. Ennek következtében a háti szakaszon bordapúp alakul ki, mely az egész mellkaskosár deformálódásával jár. A bordapúpoknak megfelelően ellentétes oldalon bordavölgyek találhatók. Az ágyéki szakaszon pedig ágyéki izompúp jelenhet meg. E mellett a fiziológiás lordosisok és kyphosisok elsimulnak, vagy ritkán fokozódnak.

A megváltozott csontos struktúra megváltozott izomlefutást von maga után, így az izmok működése is megváltozik. Az izmok maximális erejű működéséhez megfelelő izomrosthosszúságra van szükség. A görbület konvex oldalán futó izmok megnyúlnak, a konkáv oldali izmok rövidülnek. Ez az izomzat mindkét oldali gyengüléséhez vezet.
Scoliosisos betegekre mind nyugalmi légzésnél, mind pedig mélylégzésnél aszimmetrikus légzésminta jellemző, mely tovább fokozza a deformitást.
A Schroth – terápia rövid bemutatása
A scoliosis terápiája során konzervatív kezelést, illetve szükség esetén műtéti eljárást szoktak alkalmazni. A megfelelőbb terápiás módszer kiválasztásában a gerincferdülés súlyosságán kívül nagy szerepet játszik a progresszió mértéke és sebessége, valamint a beteg kora és csontérettsége is.
A Schroth – terápia jelenleg a leghatékonyabb módszer a gerincferdülés kezelésére, illetve a légzésfunkció javítására. Katharina Schroth a 20. század elején dolgozta ki a háromdimenziós scoliosis terápiát. Ő maga is érintett volt a betegségben és saját testén kísérletezte ki módszerét, melynek legfontosabb eleme a háromdimenziós légzés volt.
Ez a terápia az aszimmetrikus betegséget aszimmetrikusan közelíti meg, egyénre szabottan, három dimenzióban, az adott görbületnek megfelelően korrigál. A módszer célja a növekedés befejeződéséig a görbület csökkentése, és az izomdiszbalanszok helyreállítása.
Katharina Schroth a törzset három fő részre (törzsblokkra) osztotta, melyeket három szelettel ábrázolhatunk:
1) Medence – ágyéki gerinc
2) Mellkas – háti gerincszakasz
3) Vállöv – nyaki szakasz és a fej
Fiziológiás esetben a három törzsblokk szabályos téglalap alakban helyezkedik el egymás felett a frontális síkban. A sagittalis síkban a szegmentek alakja trapézformára változik a fiziológiás görbületeknek megfelelően.

Ezek a törzsblokkok scoliosis során a térben egymáshoz képest ellentétes irányba mozdulnak, ezért a korrekciónak is ellentétes irányúnak kell lennie. Előfordulhat, hogy az alsó törzsblokk két részre szakad, ekkor nem 3 ívű, hanem 4 ívű scoliosisról beszélünk.
A Schroth – terápiás módszer szenzomotoros és kinesztetikus elveken alapul. Testtartásunk kialakításában a fő irányító szerepet a központi idegrendszer tölti be. A felfelé futó vizuális, akusztikus és proprioceptív információkat összeveti a már létező, tárolt mintával, és ha eltérést észlel, akkor az efferenseken keresztül korrigálja tartásunkat. Egy hosszú ideje fennálló állapot, mint például a scoliosis, képes az alapmintát is átalakítani, ezért a beteg számára a kóros formát érzi normálisnak. A kezelés során proprioceptív ingerekkel és exteroceptív ingerekkel (a gyógytornász keze által adott taktilis inger, verbális utasítás és a segédeszközök) elősegítjük, hogy a beteg felismerje a helytelen testtartását és ezt lebontva próbáljuk kiépíteni az optimális, korrigált tartást. A tükör használata is nagy fontos, hisz a vizuális kontroll nagy segítséget nyújt a páciensnek.
Rendszeres gyakorlás során elérjük, hogy az új, korrigált testhelyzet tudatosuljon, és reflexszerűvé váljon.
Háromdimenziós korrekció:
A Schroth – terápia 5 korrekciós alapelvet használ:
– autoelongatio: A korrekció első lépése.
– deflexio: Minden görbületnél a megfelelő izmok kontrakciója hozza létre.
– derotatio: A forgató légzés adja, mely során az elfordult törzsblokkokat korrigáljuk.
– facilitatio: Aktív és passzív ingerekkel segítjük a korrekciós helyzet felvételét.
– stabilisatio: A kilégzés alatti aktív izommunka eredménye.
Schroth szerint minden fennálló görbületet korrigálni kell alulról felfelé haladva a medence korrekt beállítására alapozva. Ahhoz hogy ezt elérjük, be kell állítani a helyes kiinduló helyzetet segédeszközökkel, majd aktív elongációt kérünk a betegtől fejtetőtől indított „kígyózással”. Ezt követi a forgató légzés.
Forgató légzés: Ez egy háromdimenziós korrekciós légzéstechnika. A bordavölgyek irányába végzett célzott mellkas tágítást alkalmazva az eddig kevésbé átlélegzett tüdőterületek ventillációját javítjuk. A gyakorlat végzése során a cél az, hogy minden légzésciklus alatt belégzéskor egyre jobb korrekciót érjünk el, amit a kilégzés időtartama alatt fenn kell tartani.
Schroth – terápia indikációja:
A görbület fokértéke és a csontérettség határozza meg.
A fokérték meghatározására a Cobb – fok mérést alkalmazzák, mely során a görbületet határoló két csigolya felső, ill. alsó zárólemezére merőlegest állítanak, és ennek kiegészítő szöge adja meg az értéket.
A csontérettséget a Risser – jellel állapítják meg, röntgenfelvételt csinálnak, melyen a csípőlapát csontosodási fázisát vizsgálják.
A Schroth – terápia alkalmazása 10 éves kortól ajánlott. Ha a görbület 20°-nál nagyobb, vagy egyértelmű a progresszió, akkor gyógytorna mellett korzett ellátás is javasolt. Ugyan ez az eljárás a növekedés befejeződése után 25-30° fölötti görbület esetén is. (Indikációk közé tartoznak még a tartási rendellenességek, a Scheuermann betegség, illetve a gerincet érintő degeneratív elváltozások.)
Fizioterápiás célok:
– a scoliotikus tartás korrigálása
– az antigravitációs izmok erősítésén keresztül a korrigált tartás stabilizálása
– a korrigált testtartás tudatosítása
– a progresszió megállítása, megelőzése
– a növekedés alatti célzott csontos korrekció elérése a csigolyatestek kompresszió alóli felszabadításával
– fájdalom csökkentése
– cardiorespiratorikus tréning
– tüdőfunkció növelése
– pszichés ártalmak csökkentése
Fizioterápiás program:
– napi 1 óra intenzív gyógytorna, melyek tartalmazzanak Schroth – gyakorlatokat, nyújtó gyakorlatokat és korrigált helyzetből indított hasizom gyakorlatokat.
– Heti 3x cardiorespiratorikus tréning a megfelelő állóképesség kialakítására.
– A hétköznapi helyzetekben figyelni kell a korrigált testtartás fenntartására az adott szituációnak megfelelően.
– Korzett kezelés esetén napi 23 órát kell viselni a fűzőt. Ajánlott a korzettes mozgásterápia, illetve a korzettben való sportolás.
Sapszon Ildikó
Gyógytornász