A becslések szerint a lakosság 80%-a él át derékfájdalmat élete során, ezért élenjáró egészségügyi problémának számít. A páciensek háromnegyede az aktív korosztályból kerül ki.

A derékfájdalomnak számos oka lehet, fő etiológiai tényező az csigolyák közötti porckorong degenerációja (intevrertebrális discus degeneráció-IDD).

A porckorong felépítése, szerkezete

Az emberi gerincben a csigolyákat 23 porckorong köti össze, amelyek mérete fentről lefelé mind magasságban, mind szélességben növekszik. A diszkusz bonyolult biomechanikája lehetővé teszi a gerinc rugalmas mozgását, felfogja és elosztja a gerincre eső kombinált kompressziós terhelést.

A porckorong alkotóeleme a rostporcos véglemez, az annulusz fibrózusz és a nukleusz pulpózusz. Az annulusz kollagénrostos, a nukleusz magas víztartalmú amorf mátrix, proteoglikán tartalommal. A kollagén keresztkötések adják a diszkusz alakját és nyújtó erejét, a magasan hidratált proteoglikánok pedig a merevségét és ellenállását. A kollagén és proteoglikán aránya változik az életkor előrehaladtával és a porckorong degenerációja során is. A korhoz kötődő változások csökkentik a proteoglikán szintet, a vízmegkötő képességet és romlik a diszkusz rugalmassága.

A porckorong biomechanikája

Az egészséges porckorong ellenáll a test súlyából és az izomtevékenységből származó jelentős nyomóterhelésnek. Nehéz tárgyak emelésekor 17000 Newtonnyi erő nyomhatja a diszkuszt. Az egészséges porckorong nagyobb erőknek tud ellenállni, mint a csontos képletek.

A gerincet ért patológiás terhelés (magas frekvenciájú, magas amplitudójú ciklikus terhelés, vagy extrém súly ismétlődő emelése) csökkenti a porckorong anyagcseréjét.

A porckorong degenerációja

A degenerálódó diszkusz számos gyulladásos citokint termel, melyek jelentős szerepet játszanak a degeneráció további alakulásában. A sérvesedett porckorong a mechanikai kompresszión túl kémiai gyulladást és fájdalmat okoz a spinalis szövetekben és az ideggyökökön.

A porckorong degeneráció multifaktoriális folyamat. A rizikófaktorokat az alábbi ábra foglalja össze:

A porckorong degeneráció és a derékfájdalom terápiája

A patológiás változások a diszkuszban, melyeket degenerációként definiálunk, már az élet második, harmadik évtizedében elkezdődnek. A kopás a nukleusz pulpózuszban kezdődik, majd a degeneráció előrehaladtával az annulusz fibrózusz elveszti erejét, csökken a porckorong víz-és proteoglikán tartalma. A diszkuszon belül termelődő gyulladásos citokinek jelentős szerepet játszanak a spinális fájdalom generálásában.

A lumbális gerincet érő fizikai terhelés során, amennyiben a mozgási szegmentumra ható erők meghaladják a fiziológiás mértéket, kóros mozgások jönnek létre, ha strukturális károsodás is bekövetkezik, akkor beszélünk szegmentális instabilitásról, ami a krónikus derékfájdalom egyik leggyakoribb oka.

A degeneratív folyamat az élet természetes velejárója, de a tünetek mértékét tekintve jelentős eltérések lehetnek az egyéneknél.

A porckorong degeneráció terápiája lehet műtéti, vagy nem műtéti. Ez utóbbi (konzervatív) kezelési módszerek széles skálája ismeretes. Egyetlen mozgásszervi megbetegedésben sincs annyi próbálkozás a különböző gyógymódokkal, mint a gerinc rendellenességei esetén. Leszögezhetjük azonban, hogy nincs mindenható eljárás, a beavatkozások eredményei a szerénytől a közepesig mozognak a skálán. A speciális és egyénre szabott gyógytornatechnikák, valamint a multidimenzionális kezelések is jó eredményeket mutatnak, és nem elhanyagolhatóak a több ezer éves tapasztalatokra épülő, tradicionális terápiák sem.

Konzervatív terápiás lehetőségek:

A porckorong betegségek kialakulása krónikus folyamat, amelyben vannak akut fájdalommal járó, dekompenzált állapotok, a terápia pedig attól függ, hogy a fájdalom akut, szubakut, vagy krónikus jellegű.

Akut fájdalomszindrómában első feladatunk a megfelelő fájdalomcsillapítás és a beteg megfelelő pozicionálása.

Krónikus fájdalomszindrómában a visszatérő fájdalom miatt kialakult inaktivitás idézi elő a gerinc terhelhetőségének jelentős csökkenését. Ekkor törekedni kell a funkció helyreállítására, amelyet elsősorban speciális gyógytornatechnikákkal, izomerősítéssel, állóképesség-növeléssel, operatív kondicionáló gyakorlatokkal érünk el. A különböző passzív gyógymódok a fájdalomcsökkentés katalizátorai lehetnek. Jelentősek az életmódbeli tanácsadások, amelyek révén növekszik a betegeink önállósága a krónikus derákfájdalom fellángolásának megelőzésében. A pszichoterápia szerepe sokszor domináns a krónikus fájdalomszindrómában szenvedő betegek terápiájában.

Számos próbálkozás van az új terápiás beavatkozások területén, sok ezek közül még kezdő lépésnek számít ugyan, de ígéretesek, mindazonáltal sokkal több kutatásra van szükség még ezen a területen.

Forrás: Dr. Ferenc Mária, Porckorongbetegségek, derékfájás; Medical Tribune (2013. 05. 30.)

Cikk összeállítója:

Csányi Luca

Gyógytornász